Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter:
2843 Megkérdezem Lamperth Mónika miniszter asszonyt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Lamperth M ónika bólint.) Igen. Öné a szó, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kifejezni abbéli örömömet, hogy az előzetes egyeztetések során megmutatkozó eg yetértést itt a parlamentben is a tisztelt hozzászóló képviselő urak visszaigazolták, így aztán garantálva látom azt, hogy megfelelő időben az Országgyűlés meghozza azt a döntést, amelyet az Alkotmánybíróság elvár tőlünk. Köszönöm Wiener György képviselő ú rnak azt az igényes, jogi környezetet is alaposan bemutató hozzászólását, amely mindenki számára, aki figyelemmel kíséri a parlament vitáját, világossá tette, hogy mi volt az, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt és miért. (13.10) És én - ennyi szubjektív m egjegyzés, azt hiszem, egy kormánytagnak is megengedhető - fontosnak tartom azt, hogy a Magyar Országgyűlés azon túl, hogy a közélet centruma kell legyen az én felfogásom szerint, hogy itt igényes szakmai, szakmapolitikai vita folyjék, talán akkor nagyobb lehetőségünk lesz arra, hogy a választópolgárok figyelmét ilyen ügyekben is visszaszerezzük, mert az indokolatlan és sokszor nagyon alacsony színvonalú sárdobálás joggal riasztja a nézőket és a választópolgárokat. Azt is köszönöm, hogy felvetettek néhány k érdést, amire érdemes reagálni. Kovács Zoltán képviselő úr elmondta, hogy milyen előzetes mérlegelés tárgya volt az a lehetőség, hogy a törvényben előírjuke a kötelező meghallgatást a bíróság által, tehát hogy megmaradjon ez a lehetőség. Én azt gondolom, bölcs döntést hoztak akkor a képviselő úr és a képviselőtársai, amikor azt mondták, hogy meghagyják ezt a bíróság mérlegelési körében. Én azt gondolom, hogy ha a döntéshez szükséges, a bíró bizonyára úgy fog dönteni, hogy meghallgatja, akit meg kell hallga tni és az érintettet, és ez valóban azzal a hatással jár. Tehát teljes mértékben egyetértek képviselő úr érvelésével, és azt gondolom, hogy így egy jó döntést fogunk hozni. Végül még egy dologra szeretnék reagálni. Gulyás képviselő úr a Szabad Demokraták S zövetsége képviseletében felvetette annak az igényét, hogy az összeférhetetlenségi törvény más témájú szabályozásait is indokolt lenne felülvizsgálni és az Országgyűlésnek megnézni. Szeretném a kormány nevében a nyitottságomat kifejezni. Minden olyan szabá lyozás az összeférhetetlenség esetében, amely a választópolgárok bizalmát erősíti, vagy most úgy gondoljuk róla, hogy a bizalmát erősítheti, nem biztos, hogy egyforma véleményen vagyunk minden kérdésről, de hogy legalábbis értelmes vitát folytassunk erről, azt én lehetségesnek, sőt szükségesnek tartom. Csak utalnék arra, hogy a korábbi időszakban, amikor az önkormányzati összeférhetetlenségi törvény született 2000ben, ahogy Kovács képviselő úr is mondta, akkor én ellenzéki képviselőként felelőse voltam enn ek a témának a Magyar Szocialista Pártban, és sokat vitatkoztunk arról az akkor azt előterjesztő Fideszkormánnyal, illetve a fideszes képviselőtársainkkal, hogy hol húzzuk meg a határt, mennyire legyen erős és mennyire legyen megengedő egyegy szabály. Me rt az összeférhetetlenségnél minden oldalon vannak mérlegelendő szempontok. Ha nagyon szigorúra húzzuk a határokat, akkor lehet, hogy azt mondja a választópolgár, hogy igen, ez indokolt, mert óvjuk nagyon azt, hogy befolyásmentesen dönthessen polgármester, önkormányzati képviselő egyaránt. De akkor ez azzal jár a másik oldalon, hogy kimaradnak olyanok vagy kimaradhatnak olyanok, akiknek egyébként ott lenne a helyük. Ennek a legtipikusabb példája pont az intézményvezetőkre vonatkozó szabály, ugye, iskolák, ó vodák vezetői, jóe az, ha benn vannak a testületben vagy sem. Voltak olyan érvek, akkor ezt így terjesztette be a Fideszkormány, hogy legyen összeférhetetlen ez is, hiszen az óvodavezető, az iskolaigazgató nagyon erősen tud lobbizni képviselőként az inté zmény költségvetésének a feljavítása érdekében. Mi akkor a kétharmados szavazatunkat ahhoz kötöttük, hogy az intézményvezetők, óvodavezetők, iskolaigazgatók képviselők lehessenek. Mert jóllehet, ezek az érvek igazak, mi azt mondtuk... (Dr. Kovács Zoltán kö zbeszólása.)
