Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2835 kistérségek, ahol egy központ - Kaposvár, illetve Zalaegerszeg - van jelen az elaprózott kistérségi szerkezetben. (12.30) De nyilván az önkormányzati közszo lgáltatási és területfejlesztési együttműködés során a nagyméretű kistérségek valóban nehézkesek. Nehézkes a döntéshozatal, hiszen például területfejlesztési kérdésekben egy egészen cizellált rendszer került kidolgozásra, ahol ezt választották, ahol, mondj uk, a térségközpont, amely nagy létszámú, nem dönthet egyedül, noha lélekszám alapján egyedül is eldönthetné a kérdéseket. Tehát meg kell valahol jelenni az egész kistérségi településközösség érdekének. A rendezőelvek között található, hogy új kistérség ki alakítására kivételesen kerüljön sor. Ha azt nézzük, hogy 14 a 168ból, valóban kevés, hiszen még 10 százalékát sem éri el a kérelmek száma, de ha az engedélyezetteket nézzük, a 6ot, akkor ez még ennél is jóval kevesebb. Tehát ha tulajdonképpen mind a 14 kérelemnek helyt adott volna ebben az előterjesztésben a kormány, akkor is 10 százaléknál is kevesebb kistérségben került volna sor a megváltoztatására. A negyedik alapelv, hogy csak szükséges esetekben kerüljön sor rá. Tisztelt Ház! Mikor van szükséges es et? Többek között, ha maguk az önkormányzatok ezt kezdeményezik. Ebben az esetben erről az alapelvről beszélhetünk, hiszen önkormányzati kezdeményezések során indultak el. Hogy ez mennyire szükséges, mennyire nem, az imént felsorolt szempontrendszerek, ill etve még ennél több szempont figyelembevételénél valóban alaposan körül kell nézzünk, hogy mennyire indokoltak ezek. Én ezt el is fogadnám akkor - a bizottsági kisebbségi véleménynél már említettem , ha a politika nem játszott volna erőteljesen szerepet e zekben az ügyekben. Ezt mi nem tartjuk helyesnek. A történelmi visszatekintés során azt is tudjuk, hogy ezek valójában az egykori járások voltak. Az országhatár mentén lévő járások esetében úgy, ahogy a megyék is elszabdalásra kerültek, és sok esetben a té rség szélére került az egykori kistérségi központ, ezek alakultak aztán 168 kistérséggé, az alaptörvény beterjesztését és elfogadását követően alakult ki a mai rendszer. Természetesen, mint minden rendszer, ez sem örök életű, tehát úgy vélem, hogy ha az él et mást hoz magával, akkor célszerű ezen változtatni. A valódi kistérségi kapcsolatok az igazán meghatározóak, legalábbis a mi álláspontunk szerint. Itt a centrum és periféria elve - ahogy használja a területfejlesztési szakember ezt a terminus technicust - egy fontos mutató, és ez kell alapvetően, hogy az önkormányzati autonóm rendszer mellett még eligazítást és eligazodást adjon a döntés meghozatalánál. Nagy létszámú, nagy településszámú kistérségek megbontása a mi megítélésünk szerint célszerű, főleg, ha ott a települések is kérik, főleg, mondjuk, a kétpólusú rendszerben. Az is igaz, hogy a mikrotérségi kapcsolatok, ahol 34 vagy 6 önkormányzat minimális lélekszámmal kíván ilyet kialakítani, az nem célszerű, és ezt a törvényjavaslat néhány helyen ilyen mó don is értékeli. Szeretnék néhány példát mondani az előterjesztésből, amely egymással önellentmondásban is van. Például a már a bizottsági ülésen is említett ajkai kistérség, ahol azt a kifejezést használja az előterjesztés az elutasítás indokánál - 39 tel epülésből 30 alakítana a korábbi járási székhellyel, Devecserrel együtt egy külön kistérséget, egy önálló kistérséget, Ajka pedig 9 településsel egy másik kistérséget , hogy ellehetetlenülne Ajka. Ma is ebben a térségben különböző önkormányzati közszolgál tatásokat már a kétpólusosságból adódóan a devecseri egykori járási székhely lát el Ajka mellett, illetve mindkét településen az államigazgatási rendszerben megjelenik az okmányiroda, amely kiszolgálja ezt a térséget. Hogy ellehetetlenüle Ajka vá rosa a maga 39 ezer fős és 9 településes lélekszámával, feltenném a kérdést, hogy az érdi kistérség 4 településből állna, a maradó budaörsi kistérségbe 6 település maradna. Ellehetetlenülnek ezek? Nem. Itt nincs politikai szándék úgymond, mint Ajkánál a ki stérségnek politikai módon történő megmentésére. Vagy a gyáli kistérség, Vecsés és Üllő Monorhoz csatolásával, 5 településből és 44 ezer lakosból áll. Ellehetetlenül? Nem lehetetlenül el. Vagy a békési kistérség, 8 település 41 ezer lakossal ellehetetlenül ? Nem lehetetlenül el. Vagy akár a
