Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2768 vehet részt megbízója döntéseinek meg hozatalában. Ezenkívül a jogszabály felsorolja, hogy milyen tipikus esetekben kerül veszélybe a könyvvizsgáló függetlensége, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani és amelyeket el kell kerülni. Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés az állam által e lismert felsőfokú szakképesítés, így szükséges követelményrendszerét is rögzíteni a törvényben. A javaslat ezért meghatározza a szakképesítés garanciális szabályait az oktatás, a vizsgáztatás és a tananyag tekintetében is. A szakképzést a kamara irányítja, ugyanakkor a képzés állami elismerésének megfelelően annak lényegében minden fázisa a számviteli szabályozásért felelős miniszter felügyelete mellett valósul meg. Mint minden korszerűen szabályozott szakma esetében, a könyvvizsgálatban is kiemelt jelentős éggel bír a tevékenység minőségének rendszeres ellenőrzése. A törvényjavaslat ezért meghatározza a könyvvizsgálati minőségellenőrzés kamarán belüli szervezetrendszerét, működését. Fő szabályként minden könyvvizsgálónál hatévente legalább egyszer tartanak ellenőrzést, de a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál háromévente kell legalább egyszer ellenőrzést lefolytatni. Az ellenőrzés megállapításainak megfelelően a következő intézkedések hozhatók: kötelezés továbbképzésen való részvételre , figyelmeztetés az előírásoknak meg nem felelő gyakorlat megszüntetésére, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezése. A törvényjavaslat alapján tehát a könyvvizsgálói tevékenység nem megfelelő ellátása fegyelmi eljárást vonhat maga után, amelynek eredménye akár a könyvvizsgálói engedély visszavonása is lehet. A törvényjavaslat - összhangban a vonatkozó előírásokkal - szabályozza a fegyelmi eljárást, meghatározza a fegyelmi vétségek körét, és egyúttal kimondja, hogy a fegyelmi szabályok egyaránt vonatkoznak a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre is. A fegyelmi eljárás során kétféle szankció alkalmazható: fegyelmi büntetés és figyelmeztetés. A fegyelmi büntetések köre az írásbeli megrovástól a könyvvizsgálói engedély visszavonásáig terjedhet. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a kamara látja el lényegében az összes közigazgatási hatósági funkciót a természetes személy könyvvizsgálókkal és a könyvvizsgáló cégekkel kapcsolatban. A kamara tehát kiemelt szerepet játszik a könyvvizsgá lói szakma életében. A törvényjavaslat ezért részletesen szabályozza a kamara szervezeti felépítését, működését és feladatait, azzal, hogy e keretszabályok figyelembevételével a kamara egyben a mindenkori tagság szakmai önkormányzataként is funkcionál. Ann ak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen, és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön, a könyvvizsgálók a könyvvizsgálói közf elügyeleti rendszer hatálya alá tartoznak. E rendszer legfőbb elemei a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, a szakmai és etikai sztenderdek, szabályok megalkotása, a kötelező továbbképzés rendszere, a fegyelmi el járások és szankciók rendszere. A közfelügyeleti rendszer elemeinek működését egy független szakmai bizottság, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság vizsgálja és értékeli. A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást i génybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén javaslatot tehet a kamara, illetve a számviteli szabályozásért felelős miniszter részére e helyzet megszüntetésének módjára, eljárást kezdeményezhet a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv énél, valamint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. A könyvvizsgálatra vonatkozó előírások megújítása kapcsán indokolt felülvizsgálni a kötelező könyvvizsgálat számviteli törvényben szabályozott értékhatárát is. A jelenlegi 50 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár megemelése számos mikro- és kisvállalkozás számára jelenthet érezhető adminisztrációs és pénzügyi tehercsökkenést. Az új értékhatár meghatározásakor ugyanakkor
