Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2744 nem alkalmas. A rehabilitációra való alkalmasság megítélése szempontjából a szervezet funkcióinak állapota mellett számos egyéni és környezeti háttérfeltételt is figyelembe kell venni, így a vél eményezésre kerülő személy életkorát, képzettségét, foglalkoztatási lehetőségeit. Azon személy számára, aki a nyugdíjkorhatárt tíz éven belül éri el, nem javasoljuk a rehabilitációt, viszont az egyén kérésére erre lehetőséget kívánunk biztosítani. A javasl at szerint a rehabilitációs járadék összege megegyezik a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíj 120 százalékával. A magasabb bruttó összeget az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból a szolgálati idő fenntartása céljából nyugdíjjárulékot kell majd fize tni, és a járadékost a 13. havi ellátás nem illeti meg. Így ezzel a 120 százalékos bruttósítással lehetővé tesszük, hogy a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíjnak megfelelő összegű legyen az új rehabilitációs járadék összege is, ha a nettó összegeket haso nlítjuk össze. Sajátossága a rendszernek, hogy az ellátásra jogosult személy köteles igénybe venni a foglalkoztatási szolgálat által a rehabilitációs tervben meghatározott ellátásokat, a program teljesítésére a munkaügyi szervekkel együttműködési megállapo dást köt. Az új ellátórendszer a szakértői véleményezési rendszer átfogó átalakítását is igényli, amely a korszerű fogalomhasználathoz igazodva nem az általános munkaképességcsökkenést, hanem a szervezet állapotának változását, az egészségkárosodás mérték ét állapítja meg, vizsgálja, és feltárja a megmaradt, fejleszthető képességeket. A képességeket összeveti a munkakör feladataival, a munka körülményeivel, vagyis szakmai munkaképességet véleményez. A szakértői intézet a jövőben rehabilitációs javaslatot ké szít, melynek alapján a foglalkoztatási szervek kialakítják és megvalósítják az egyénre szabott rehabilitációs programot. (15.10) Folyamatban van az igényérvényesítés és a szakértői eljárás új rendjének kialakítása. A korszerűsítés eredményeképpen az elbír álás objektívebbé, megalapozottabbá válik. A célunk az, hogy minden rászoruló kapja meg a számára nélkülözhetetlen ellátást, és ne kerüljenek a rendszerbe olyanok, akiknek az egészségi állapota ezt nem indokolja. A pénzbeli ellátások csak az egészségkároso dásból adódó jövedelmet kell hogy kompenzálják. Ha nincs keresetveszteség, vagy ha helyreáll a keresőképesség, az ellátások megszüntetése indokolt. A jövőben az APEH adatait figyelembe fogjuk venni, és meghatározott kereset, jövedelem felett a pénzellátást megszüntetjük vagy csökkentjük. A jelenlegi rokkantsági nyugdíjasokban természetesen felvetődik a kérdés, hogyan érintik őket a változások. Meg kell nyugtatnom őket, hogy rendkívüli felülvizsgálatot nem rendelünk el, a végleges minősítéssel rendelkezők ne m kerülnek vizsgálatra. 2008ban a jelenlegi nyugdíjasok esetében még nem alkalmazzuk az új minősítési rendszert, viszont kérésükre erre módot adunk. Ezt követően is arra törekszünk, hogy csak a kimondottan jó esélyekkel rendelkezők kerüljenek át a rehabil itációs járadékosok csoportjába. Tisztelt Országgyűlés! Számításaink szerint évente mintegy 10 ezer fő juthat ellátáshoz. Figyelembe véve az ellátás átlagos kétéves időtartamát, 20102011ben várhatóan 2025 ezer fő lesz a rendszerben. A rehabilitáció 405 0 százalékos eredményességét prognosztizálva évente legalább 56 ezer fővel nőhet a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási előrejelzések szerint a munkaerőpiac ezt a kört be is tudja majd fogadni. A rendszer feltöltését foko zatosan, a feltételek alakulásának megfelelően kívánjuk megoldani. Az ellátásokba annyi személyt fogunk bevonni, amennyit a rehabilitációs rendszer, illetve a munkaerőpiac jó eséllyel integrálni tud. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos politika a h umán erőforrásokkal való gazdálkodás szerves része. Az átalakításnak nem a kiadások csökkentése a célja, a cél egy igazságos és fenntartható rendszer létrehozása, mindenekelőtt a foglalkoztatottság növelése, a foglalkoztatáshoz kötődő nagyobb egyéni és tár sadalmi haszon elérése. A haszon alatt az adó- és járulékbevételek növekedését, a munkavégzésből adódó gazdasági eredmények mellett a
