Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2730 érvényesüljön a nézők azon érdeke, hogy minél több és minél jobb televízió, rádió közül választhassanak majd a későbbiekben. Fontos kérdés volt az is , hogy ki és milyen eljárás során dönt a pályázati feltételekről, a pályázatok kiírásáról, a pályázatok eredményességének megállapításáról és természetesen magukról a pályázatokról. A kormány tervei szerint, az eredeti elképzelések szerint a kormány alá re ndelt és teljesen tőle függő Nemzeti Hírközlési Hatóság pályáztatott volna, illetve ebben véleményezési joga lett volna az ORTTnek. Ez a megoldás, az eredeti tervezetben rögzített megoldás számunkra nem volt elfogadható. Innen indultak azok a tárgyalások, amelyek aztán ahhoz a törvényjavaslathoz vezettek, ami most itt fekszik a Ház előtt. Itt a Fidesznek volt egy alternatív, egy digitális testületre vonatkozó javaslata, amelyre törvénytervezetet is készítettünk, és ezt át is adtuk a kormány szakértőinek, k épviselőinek; majd ezt követően kerestük meg közösen azt a kompromisszumot, ami aztán a parlamenti eseti bizottságban testesedett ki. A jelenlegi törvényszöveg szerint kompromisszumos megoldásként a digitális átállásról, a piacról, a pályázati kiírás tarta lmának meghatározásáról, a pályázatok elbírálásának jóváhagyásáról is ez a parlamenti eseti bizottság dönt. Az eseti parlamenti bizottság pártonként egyegy, azaz összesen öt szavazati joggal rendelkező képviselőből és mellettük öt szakértőből áll. Fontos garanciális elem, hogy a parlamenti bizottság a döntéseit ügyrendjének elfogadásától kezdve a pályáztatás egészének folyamata során kétharmados arányban hozza. A parlamenti bizottságban a tagok szavazati joga nem egyenlő, hanem mandátumarányos; azt gondolj uk, hogy ez is garanciális elemnek tekinthető. A második komoly kérdéskör volt a piaci szereplők köre, azaz például kik lehetnek az új felületen terjesztők. Kiemelt célnak tekintettük a valódi verseny feltételeinek megteremtését, erről Jánosi György is szó lt vezérszónoki hozzászólásában. Így lehetett azt a szabályozást elérni, azt gondolom, szintén kompromisszumként, hogy nem lehet földi digitális terjesztő, azaz nem pályázhat olyan vállalkozás, amelynek előfizetőinek száma meghaladja a 300 ezret, illetve m űsorszolgáltatást végez. Ez persze nem jelenti azt, és nem is jelentheti, hogy a multiplexpályáztatásból kizárt vállalkozás tulajdonába tartozó tartalom ne kerülhetne a földi digitális felületre, viszont a megállapodás a vertikális, tehát a terjesztői tart alom integrációját korlátozza. János György szintén elmondta, hogy erre miért volt szükség. (14.00) A harmadik fontos kérdéskör a tartalompiaci szereplők köre, azaz mely televíziók kerülhetnek fel az új felületre. A megállapodás, azt gondoljuk, garantálja, hogy a legnagyobb lefedettségű, azaz első induló multiplexen, abban a csatornacsomagban, ahol körülbelül 810 szereplő lesz - itt a technika tudói mindig kétkedve fogadták, amikor a politikusok kimondták a 10es számot, a 9es számot vagy a 8as számot, e zt azért megtanultuk az egyeztetés folyamatában , az a három közszolgálati televízió, amelyről azt gondoljuk, hogy kulcskérdés, mindenképpen szerepelni fog. Szerepelni fog legalább két darab, legalább négy éve működő hír, illetve közéleti tartalomcsatorn a, és a megállapodás szerint az első multiplexre a két országos kereskedelmi tévén kívül, természetesen, amennyiben ők szeretnének - megteremtve az esetleges további verseny szélesítésének lehetőségét , újabb két piaci szereplő szintén csatlakozhat. Azt g ondoljuk, ez is megnyit egy piaci felületet, amelyet szintén mindenki fontosnak tekintett. Utoljára hagytam, de nem utolsósorban a tartalomszabályozás kérdését, amely az első pillanattól kezdve az egyik legfontosabb kérdés, garanciális kérdés is volt a tár gyalások során, és ahol egyébként a kereszténydemokraták ott ülő szakértői is mindvégig egyébként határozott álláspontot képviseltek, amely szerint a tartalomszabályozásnak meg kell előznie a digitális átállás kérdését. Ebben az a megállapodás, amely megsz ületett, és négy párt által jegyzett, ebben a frakciók kötelezettséget vállaltak - erről szól az országgyűlési határozati javaslat is , hogy ezt a tartalomszabályozást az új médiatörvényben egyébként, tárgyalásokat követően, kompromisszumos formában szint én elfogadásra fogják venni.
