Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2706 kialakításakor figyelembe kell venni a 2006ban megszületett alkotmánybírósági döntést, amely alkotmányellenesnek ítélte az egészségügyi ügyelettel összefüggő szabályozás korábbi módját. Az Alkotmánybírós ág megsemmisítette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendeletének az ügyeleti munkaidő számítására és ezzel összefüggésben az ügyeletek díjazására vonatkozó rendelkezéseit. Fennáll tehát egy jogalkotási kényszer is a kormány, illet ve az Országgyűlés számára. Végül, de nem utolsósorban indokolja a szabályozást, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása következtében az egészségügyi szolgáltatóknak megváltozott feladatkörben, új finanszírozási és ágazati humánerőforrási körülmé nyek között kell működniük. Itt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi rendszer munkaerőigénye a korábbi rendszeréhez képest kisebb. Tehát az elvi feltételei adottak a jelenlegi rendszerben, hogy a rendelkezésünkre álló munkaerővel el lehessen l átni a feladatokat, ugyanakkor, hogy ez megtörténhessen, ehhez szükséges a jogi szabályozás módosítása. A szabályozás új alapokra helyezésének okai közül kiemelést érdemel, hogy a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, azaz a munkaidődirektíva nem definiálta az ügyeleti idő fogalmát. Ezen fogalmat a közösségi jog értelmezésére kizárólagosan jogosult Európai Bíróság az egyes ítéleteiben értelmezte. A bírósági ítéletek lényege, hogy az ügyelet, azaz a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás teljes egészében munkaidőnek minősül. Ennek következtében tehát figyelembe kell venni azt a munkaidőre vonatkozó napi, heti és éves korlátok tekintetében. Ez a tény szük ségessé teszi a nemzeti szabályozásunk felülvizsgálatát, amely elfogadásakor az ügyeletnek csak a tényleges munkavégzéssel töltött időtartamát tekintettük, tekintette a szabályozás munkaidőnek. A jelenleg hatályos és az Alkotmánybíróság által részben megse mmisített magyar munkaidőszabályok így felülvizsgálatra szorulnak, figyelemmel az Európai Bíróság jogértelmezésére. Ezek a szabályok ugyanis megengedték, hogy az ügyelet általában ne vagy csak meghatározott részben minősüljön munkaidőnek, azaz a munkaidőko rlát szempontjából figyelembe veendőnek. Másfelől az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábban kormányrendeletben meghatározott ügyeleti díjazásra vonatkozó szabályokat. Az alkotmánybírósági határozat tapasztalatai alapján a díjazást kizárólag törvényben lehet szabályozni. A törvényjavaslatunk célja az alkotmánybírósági határozat iránymutatásainak megfelelő, valamint az uniós joganyaggal harmonizáló, egyszerre jogszerű és a jelenleginél rugalmasabb, az ügyeleti feladatok ellátását szervezők és az abban ré szt vevők igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételét biztosító jogi keretek és megoldási lehetőségeket rögzítő szabályok megalkotása. (11.50) Bár az ügyeletek munkaidőtartamának kérdése az EUban is az egészségügyi ágazat tekintetében merült fel élesen , ugyanakkor az Európai Bíróság ítéletei szektorsemlegesek, ezért több ágazat tekintetében is ugyanolyan következményekkel jártak. Ezért csupán az egészségügyi ágazati jogszabályok módosításával a kérdéskört nem lehet megnyugtatóan rendezni. A kormány így a munka világát érintő jogszabályok átfogó felülvizsgálatát végezte el, ezért a törvényjavaslatot nem lehet függetlenül kezelni az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításairól szó ló javaslattól. Ez utóbbi törvényjavaslat módosítani javasolja egyrészt a munka világának általános szabályait meghatározó munka törvénykönyvét, másrészt a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a bírák, továbbá az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szól ó törvények ügyeleti időre vonatkozó szabályait. A két törvényjavaslat teljes összhangját a kormány szoros tárcaközi koordináció előírásával biztosította és biztosítja.
