Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 14 (70. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - „Miért nem tudnak fejleszteni a magyar családi vállalkozások?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2613 Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - „Miért nem tudnak fejleszteni a magyar családi vállalkozások?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője, kérdé st kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: „Miért nem tudnak fejleszteni a magyar családi vállalkozások?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. (17.30) SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormá nyzat egyértelmű szándéka, hogy az állam fokozatosan vonuljon ki a kis- és középvállalkozói szegmens direkt támogatásából. Miközben az Európai Bizottság 2006 végén növelte a nemzeti kis- és középvállalkozásokra fordítható összeg megengedett határát, Magyar országon a kormány gazdaságfejlesztési koncepciója a jövőben is a hitelfelvételre történő ösztönzésben merül ki. Teszi ezt úgy, hogy a magyar állam maga is teljesen eladósodott, és a gazdasági növekedés legfőbb gátjává vált mára. A bankrendszer, tudjuk jól , nem kezeli jól a kisvállalkozások finanszírozását. Magyarországon ma több százezer vállalkozó egyszerűen nem jut piaci alapon hitelhez. A piac kudarca állami beavatkozást igényel, nem piaci alapon, de a piacot erősítő mechanizmusokkal. Tisztelt Államtitk ár Úr! A következőkre szeretnék rákérdezni. Miért profitálnak a közvetítő szervezetek az állami és EUs forrásokból, ami tovább csökkenti a támogatandó vállalkozások fejlesztési lehetőségeit? Miért nem nonprofit alapú támogatásközvetítéssel dolgozik a mini sztérium? Miért nincs elég információja az új Mikrohitel Plusz programról a vállalkozásoknak, miközben a támogatási rendszer már elindult? Miért csak most fogadta el a GKM a vállalkozásoknak szóló országos kampánytervet, amikor már a pénzügyi alapok lehívh atók? Végül: a megyei vállalkozásfejlesztési hálózatok becslései szerint csaknem 70 ezer vállalkozás van, amely fejleszteni akarna, de tőkehiány miatt erre nincs lehetősége, és piaci alapon nem jut hitelhez. Hogyan szeretné az önök minisztériuma ezt a prob lémát megoldani, amikor az új Mikrohitel Plusz hitelkonstrukció feltételrendszere sem ideális, és a bankok számára sem piacképes a magyar kisvállalkozók széles köre? Várom megtisztelő és megnyugtató válaszát. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megado m a szót Garamhegyi Ábel államtitkár úrnak. DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A több kérdés, amit feltett, azt gondolom, hogy meghaladná a Házszabályban foglalt időkere tet. Igyekszem az egyszerűbbekre válaszolni, a többiben pedig csak jelzem a kormányzat szándékát, és bízom benne, hogy megnyugtatóan folytatjuk majd ezt a megbeszélést. A közvetítő szervezetek nem profitorientáltak, tehát a támogatá si rendszer lebonyolításában érintett háttérintézmények többsége állami tulajdonban van, ebből adódóan, képviselő úr állításával ellentétben, a támogatásközvetítő intézményrendszer finanszírozása nem piaci alapú, nem vesz el forrást a kifizethető keretek k özül. Például a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vagy a helyi vállalkozói központok hálózata, kamarák, kis- és középvállalkozói érdekképviseleti szövetség, az ezek által létrehozni kívánt hitel- és támogatásközvetítő társaságok, ezeknek éppen az az értéke, hogy a vállalkozóknál hagyva az eredményt, nonprofit módon segítsék hitelhez és támogatáshoz ezeket a vállalkozásokat.