Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 14 (70. szám) - Dr. Vas János (MDF) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - „Meddig kell még a nyugdíjasházak lakóinak jogi garanciák nélkül élni?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VAS JÁNOS (MDF):
2607 társadalmi és civil szervezettel, valamint a közlekedési szolgáltatókkal - legyen az MÁV vagy Volán - konzultálunk egy ilyen dönt és előtt. A menetrendösszehangolás során külön, hangsúlyozottan figyelünk arra, hogy a munkábajárási, illetve az egyéb szolgáltatási igényeket kielégítsük. Egy biztos: a 28 korábban szüneteltetett mellékvonal esetén sem a fűnyíróelv érvényesült, hanem eze knek a szakmai szempontoknak az érvényesítése. (17.10) Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy nincs kategória, nincs olyan határ, amit egy vonalnak meg kell ugrani ahhoz, hogy ne kerüljön a megszüntetés sorsára, hanem minden egyes esetben, minden egyes vo nal kapcsán különkülön mérlegelünk. Azt gondolom, hogy az ön által említett KarcagTiszafüred vonalon jelenleg is folynak ezek a vizsgálatok, jelenleg is nézzük azt, hogy mit lehet ellátni, milyen szempontokat kell figyelembe venni az egyszerű kihasználts ágon kívül. Ezen regionális közlekedésszervezési irodák, amelyek ezt a vizsgálatot folytatják, egyeztetnek az önkormányzatokkal, és természetesen minden lehetőséget megadunk bármilyen érintett számára - legyen az szervezet vagy magánszemély , hogy ezeket a hatástanulmányokat, ezeket a vizsgálatokat megismerjék. Kérem szépen, hogy így fogadja el a válaszomat. Köszönöm. Dr. Vas János (MDF) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - „Meddig kell még a nyugdíjasházak lakóinak j ogi garanciák nélkül élni?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Vas János, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a szociális és munkaügyi miniszternek: „Meddig kell még a nyugdíjasházak lakóinak jogi garanciák nélkül élni?” címmel. A képviselő urat ill eti a szó. DR. VAS JÁNOS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudják, decemberben és februárban a nyugdíjasházakban és az otthonokban élő szépkorúak panaszaira és gondozási szerződéseik körüli joghézagokra és hiányosságokra hívtam fel a miniszter úr és tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Sajnálatos módon időskorukra sokan arra kényszerülnek, hogy a magány és kiszolgáltatottság elől idősek otthonában éljék le hátralévő életüket. Közülük egyre többen eladják tulajdonukat, ingóságaikat, hogy így fedezzék az otthonokban történő elhelyezést és az ellátásért felmerülő költségeket, ami sajnos nem kis pénz. Azok, akik egész életükben gondoskodtak magukról, hozzájárultak a nemzet gyarapodásához - azt hiszem, ebben egyetértünk , többet érdemelnek: jogbiztonságot, elismerést és tiszteletet. Konkrét megkereséssel éltem az Arany Alkony Otthon lakóival kapcsolatban, és a múlt hónapban fideszes képviselőtársam a dégi pihenőfaluban élő kiszolgáltatott i dősek helyzetével kapcsolatosan kért tájékoztatást öntől. A dégi esetben is a pihenőfalu csődbe ment, bezárták az intézményt, és az itt élő szépkorúak sajnos fűtés és világítás nélkül maradtak, amely körülmények azóta sem változtak. A megkötött szerződés é rtelmében csak használatbavételi jogot kaptak az idősek, ám nagyon sok pénzt kellett ezért fizetniük. Például az ellátás díjának változásáról értesítést sem kaptak, csak fizetniük kellett az előírt gondozási díjat, amely lassan elérte a 112 ezer forintot. Egy kisnyugdíjas képtelen ezt az összeget kifizetni, és időközben a fejük felett több tulajdonosváltás is történt.
