Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 9 (69. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, az adatvédelmi biztos 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2006. ... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, a napirendi pont előadója:
2425 ors zággyűlési biztosoknak ennek a területnek a vizsgálatára köztudottan nincs lehetőségük, hanem azért is, mert ez a panasztömeg meglehetősen magas arányt, közel 10 százalékos arányt képvisel az országgyűlési biztosok tevékenységében, de ez is csökkent. A más odik ilyen adatszerű közlésem az, hogy a rendőrséggel kapcsolatos panaszok száma 6,5 százalékon állt 2006ban, és a 2005ös 427 panaszhoz képest 2006ban 342 rendőrséget érintő panasz érkezett hozzánk. Ami az egyes területeket illeti: első helyen szeretném megemlíteni az adó- és pénzügyi tárgyú panaszokat, a pénzintézetekkel kapcsolatos panaszokat. Itt a jogszabályok gyakori változása az az egyértelmű ok, amely az állampolgárokat panaszbeadvány benyújtására készteti. Ezek az életviszonyok nagyon nehezen átt ekinthetők, és a gyakori változások miatt az állampolgárok gyakran érzik úgy, hogy sérelem érte őket. Miután az adó- és pénzügyi tárgyú jogszabályok az állampolgári megismerés szempontjából mindenképpen bonyolultnak tekinthetők, azok a jogorvoslati lehetős égek is nehezen kiaknázhatók, amelyek más területen rendelkezésre állnak. Tehát a jogorvoslati lehetőségek hiánya az a másik ok, amely ennek a panasztömegnek a viszonylag magas számát indokolja. A büntetőeljárással kapcsolatos ügyekben változatlan a korább i évek tendenciája, a legtöbb panaszos a védelemhez való jog sérelmét kifogásolja. A védelemhez való jog a büntetőeljárás minden szakára kiterjed, és ma már elég sok garanciális szabály övezi. A nyomozó hatóságok erről azonban gyakran úgy gondoskodnak, hog y a védelemhez való jog mégsem érvényesül maradéktalanul, a kirendelt védő esetleg nem is tudja, hogy neki valamilyen cselekvési kötelezettsége lenne. A büntetőeljárási ügyek másik nagy csoportja pedig a kapcsolattartással áll összefüggésben. A büntetőeljá rás alá vont személyeket viszonylag sokszor akadályozzák abban, hogy hozzátartozóikkal kapcsolatot tartsanak. (9.20) Itt a büntetőeljárási panaszok, ügyek körében szeretnék megemlíteni egy különös esetet, amely akár a gyermekjogoknál vagy az oktatási jogok nál is megemlíthető lenne, ez pedig az a nagyon érdekes eset a 2006os évből, amikor börtönlátogatásokat pedagógiai nevelési céllal szerveznek iskolák. Az országgyűlési biztosok álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy ez nem a legalkalmasabb módszer a gyermek szellemi, erkölcsi fejlődésének befolyásolására, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a börtönlátogatás szabályai ebből a szempontból nem minden esetben állnak összhangban más törvényi előírásokkal, ugyanis büntetőeljárási cselekményeknél nézőként, ha llgatóként 14. életév alatti gyermek egyáltalán részt sem vehet. Ha viszont ez a dolog iskolalátogatás keretében történik, akkor ezt a korlátot át szokták lépni, ezért erre ebből a szempontból is érdemes odafigyelni. A következő nagy terület a gyermeki jog ok világa, amely abból a szempontból bír különös jelentőséggel, hogy az adatvédelem állapota mellett valószínűleg a gyermeki jogok azok, ahol a magyar hatóságok eljárását és Magyarország teljesítményét a leggyakrabban külföldi fórumok, külföldi civil szerv ezetek is monitorozni szokták. A korábbi évekhez hasonlóan 2006ban is azt kellett megállapítani, hogy a gyermeki jogok biztosításában, a gyermekvédelemben valószínűleg a legrosszabb megoldás a bentlakásos intézmények működtetése. Ezeknek személyi és dolog i felszereltsége meglehetősen nagy összegeket emészt föl, miközben az a pszichés és nevelő hatás, amely ettől az intézménytől elvárható lenne, messzemenően nem teljesül. Próbáljuk a gyakorlatot a mérlegelési lehetőségek szűkítése nélkül abba az irányba bef olyásolni, hogy lehetőleg nevelőszülőknél, pótszülőknél kerüljenek a gyermekek elhelyezésre, és a jogalkotásnak, az államnak van egyfajta támogató szerepe ebben, hogy kedvezőbb, könnyebben megvalósítható megoldás legyen a nevelőotthoni elhelyezés helyett. Nagy súllyal szerepelt az országgyűlési biztosok tevékenységében a média és ezzel összefüggésben a sajtószabadság kérdése. Ami ennek az intézményi oldalát illeti, 2006ban is azt kellett megállapítani, hogy a rádiózással és televíziózással kapcsolatos jogo knak, de főleg a
