Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2325 válasz igen, azt a kaput ki lehet nyitni. A második kérdésre a válasz nem, a befolyó pénz akkor sem lesz elegendő, ha a kormányzat hozzáteszi a vállalt másik részt. Mi a helyzet az uniós gyakorlattal? Az Unió nem abban érdekelt, hogy az elemi kárt s zenvedettek ostoba szabályok miatt is bajban legyenek. A gerjesztett közhiedelemmel ellentétben engedi, sőt előírja az önhibájukon kívül bajba jutottak megsegítését, éppen a növekvő klimatikus kockázatokra reagálva; lásd Európai Parlament állásfoglalása a mezőgazdaságban a válság- és kockázatkezelésről, 2005/2053as irányelv. De a Bizottság is ebben a szellemben lépett. Közismertek a 2003. és 2006. év európai aszálykárt enyhítő lépései, de néhány példán bemutatom, hogy más, időjárás okozta kár esetén is eng edélyeztek nemzeti hatáskörben külön segítségnyújtást. Az EKszerződés 87. és 88. cikkelye értelmében a Bizottság nem emelt kifogást, amikor a 2005. évi augusztus 14ei forgószél okozta károkat térítették meg Padova megyében; a támogatás intenzitása az oko zott kár 100 százaléka. Finnországban a kedvezőtlen időjárás miatti károk 90 százalékát térítették azon farmereknek, akiknek kára meghaladta az átlagos terméshozamok 30 százalékát. 100 százalékát térítették az olasz Caltanisetta megyében a viharok okozta k ároknak. Ezért a Magyar Demokrata Fórum a fentiek szellemében az alábbi javaslattal él: nem precedens nélkül való, hogy a top upból egy bajba jutott ágazat kedvezményezettként többletben részesül, mint tavaly például az állattenyésztők. A bajba jutottak ir ánti összefogást, a nemzeti összetartozást jelképezné, hogy a jogosultaktól hektáronként 1000, esetleg 1500 forint átirányításával képződne egy 33,5 milliárdos alap, amelyet a kormányzat a kárenyhítési gyakorlatnak megfelelően azonos mértékben kiegészíten e. Az így létrejött forrásokból az ágazat és soksok család megmenthető lenne. Államtitkár Úr! Ha most az ágazatban sikerül visszaadni a reményt, biztosítani az ez évi megélhetést, bevételt, akkor a jövőt vesszük meg magunknak. Ha a termelők képesek leszne k szövetkezéseket létrehozni, uniós forrásból a mostani juttatás többszörösét is képesek lesznek lehívni. Ha tönkremennek, ez az év és a többi is elvész. Lépni kell! Kérdezem, hajlike a kormányzat egy ilyen érdemi segítségnyújtásra? Ha igen, ebben a tárgy ban számíthat a Magyar Demokrata Fórum támogatására. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki szólni. Gőgös Zoltán államtitkár úré a szó. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésü gyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Folytatnám, a második napirend előttiben elnök úrral, Jakab Istvánnal volt egy polémiánk a fagykárról. Korábban is fölmerültek az MDFtől különböző biztosításokkal kapcso latban ötletek, úgy gondolom, hogy az már nem jó, mi is teszteltük. Tehát igazából biztosítási alapon nem lehet ezt az ügyet rendezni, az Európai Unió se engedi, ezt már az előbb is jeleztem. Én azt gondolom, a tészeknek az ilyen értelmű bevételi korlátja biztos, hogy újratárgyalható az Európai Unióval vis maior esetén. A szabályt nem mi találtuk ki, tehát a 250 millió forint nyilván akkor nem vonatkozhat, hogyha egy fillér bevétel nincsen, és ez igazoltan nincsen. Tehát nem gondolnám, hogy ez nem újratárgy alható, mondjuk, egy bizonyos év esetén, és folynak is már ilyen előkészítések, ahogy azt már a múlt heti kormányülésen is jeleztem. Az európai uniós segítségről annyit, hogy a 2003as segítség annyi volt, hogy egy hónappal előbb lehetett kifizetni az érin tett tagországokban az uniós támogatást. De természetesen ragaszkodott hozzá az Európai Unió, hogy az összes keresztellenőrzést végezzék el, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem lehetett előbb kifizetni, ugyanis a rendszerek úgy álltak be, hogy ezek az ellenőrzések általában időben nem tudtak hatni. Tehát túl nagy segítséget az Unió nem adott. És mi is tudjuk, hogy van irányelv, és legutoljára én vetettem föl egy miniszteri tanácsülésen Brüsszelben, hogy az irányelv alapján meg kellene csinálni a taná csi rendeletet az európai uniós kárenyhítési
