Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR BÉLA (KDNP):
2284 kötelesek fizetni. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat a nemzeti nyilvántartási rendszer működésével kapcsolatos tevékenységének f edezetére fordítja. A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.” Tehát a megvalósulás nagymértékben függ a költségvetésben erre szánt összegtől, amit a 2007. évi ÁSZjelentés is alátámaszt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gazdálkodására vonatkozó fejezetben az áll, hogy arra 2004től döntően a központi források szűkülése hatott. Idézem az idevonatkozó részt: „A források szűkítése miatt késik a törvényekben rögzített, illetve az EU felé vállalt programok teljesülése.” Szeretnénk, ha a 2009es ÁSZjelentésben nem találkoznánk hasonló megállapításokkal. A miniszter úr a bizottsági meghallgatás során hasonló tárgyú felvetésemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az ÁSZ jelentésében foglaltak nagyon fontosak, azo kkal egyetért, de miniszterként abból tud gazdálkodni, amit a képviselők megszavaznak. Idézem: „Tessék megszavazni, tessék odatenni, odaállni, segíteni abban, hogy a költségvetés jó irányban változzon!” Ez viszont elsősorban a kormánypárti képviselőkön múl ik. Azt, hogy kiemelten nagy fontosságú és tovább nem halogatható ügyről van szó, talán nem kell külön hangsúlyozni. Szintén az Európai Parlament honlapján olvasható, hogy ha így folytatjuk, ötven éven belül új bolygóra lesz szükségünk. Sigmar Gabriel néme t környezetvédelmi miniszter jutott erre a megállapításra az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport előterjesztése alapján, amiből kiderül, hogy az évszázad végére Földünk átlaghőmérséklete várhatóan 4 Celsiusfokkal, a tengerszint pedig 2 843 centiméterrel fog emelkedni. A közlekedés szerepe sem elhanyagolható, amire Hegyi Gyula szocialista képviselő hívta fel a figyelmet, idézem: „A közlekedés az éghajlatváltozás egyik fő okozója. A közúti közlekedés ötször annyi energiát használ fel ugya nannyi utas szállítására, mint a vasúti közlekedés.” A szándék és a megvalósítás tekintetében itt sem teljes az összhang. Gondoljunk csak a hazai aktualitásokra: vasútvonalak szüneteltetése vagy teljes megszüntetése. Javaslom egyébként a kormánypárti képvi selőknek a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján található karbonkalkulátor kibővítését egy olyan funkcióval, amely kiszámítja, hogy mennyi többletszéndioxid kibocsátásával jár például egy vasútvonal megszüntetése vagy menetjegyek árának emelése, de említhetném a kórház- és az iskolabezárások következtében jelentkező forgalomnövekedés követését is ebben a tekintetben. Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben szinte teljesen eltűntek a diákok azokról a vonatokról, amelyek korábban túlzsúfoltak voltak? Csak nem az ötször annyi energiát felhasználó közúti közlekedést részesítik előnyben a vasúttal szemben? Hangsúlyozom, hogy nemcsak nemzetközi kötelezettségünk teljesítéséről van szó. Saját érdekünk is azt diktálja, hogy fontoljuk meg a német körny ezetvédelmi miniszter úr szavait, és mivel egy sokösszetevős témáról van szó, a legapróbb részletekig át kell gondolni minden döntést környezetvédelmi szempontból is. Azt pedig már talán mondanom sem kell, hogy a törvény költségvetési fedezet nélkül semmit sem ér. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kékkői képviselő úr. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Molnár Béla képviselő úr következik. DR. MOLNÁR BÉLA (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A törvényterv ezetet olvasva önkéntelenül felmerül az emberben, hogy amikor a tárgyalók tárgyalták a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségeket, vajon mit tartottak szem előtt. Lehet látni az elért eredményekből, hogy volt három szempontjuk, és ez három elfogadh ató szempont az ő szituációjukban. Az első, hogy minél kevesebb rizikója legyen annak, hogy nem tudjuk vállalni, amit ránk mérnek. Lehet látni, jól tárgyaltak, meglehetősen nagy lehetőségünk van még, hiszen sokkal kevesebb a kibocsátásunk, mint amennyi az előírt kvóta. A második szempontjuk láthatóan az
