Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
2281 lehetőség et, a kormány törvényi kötelezettségeként határozhatjuk meg a stratégia elkészítését és az Országgyűlés elé történő benyújtásának kötelezettségét. Tisztelt Országgyűlés! Miután már éppen eleget időztünk a kedvezőnek mutatkozó fejlemények taglalásánál, itt az ideje annak, hogy ismételten leszögezzük, a klímapolitika területén jelentős elmaradásunk van. Április elején megjelent az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos második jelentése. A világ 2500 tudósának közös munkája nyomán elkészült dokumentum szerint az e lkövetkezendő évtizedekben drámaian megváltozhatnak a földi életkörülmények. Egy évtizeddel ezelőtt még csak annyit állapítottak meg, hogy ittott kimutathatóak az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás jelei. Öt esztendővel ezelőtt már számos föld rajzi régióban regisztrálták a konkrétan megnyilvánuló és egyre nyugtalanítóbb tüneteket. A most kiadott jelentés viszont már azt tartalmazza, hogy az egész földgolyóra nézve érvényes a megállapítás, miszerint az emberi tevékenység totális klímaváltozást e redményezhet. Veszélyben a Föld élővilága, a jelenleg ismert állat- és növényfajok mintegy 20 százalékát fenyegeti fél évszázadon belül a kipusztulás. A Kárpátmedencére vonatkozó előrejelzés szerint a következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, az árvizek ugyanakkor hevesebbé válhatnak. Visszaesik a fűtési igény, viszont növekszik majd a légkondicionálás által keltett energiaszükséglet. Térségünkben várhatóan csökken a csapadék mennyisége. Miután felszíni vizeink 97 százaléka határon túlról érke zik, az aszályos és árvizes időszakok kiszámíthatatlanná teszik a növénytermesztést, és a rendkívüli mértékű felmelegedés miatt egyre inkább a szárazságot jól tűrő haszonnövények termesztésén kell gondolkodni. Egyre több áldozatot szednek a hőhullámok, gon dot jelent az ivóvízszükséglet biztosítása, megnövekedett az erdőtüzek veszélye. A mezőgazdasági termelés hozamának csökkenése élelmezési feszültségekhez vezethet. Megnövekedhet az eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert járványok elterjedésének mértéke és in tenzitása. Globális szinten az energiaforrások biztosítása mellett megindult a harc az egészséges ivóvízért is, amely jelenség egyre többször és egyre több helyen torkollik fegyveres konfliktusba. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Un ió egyoldalú, tegyük hozzá, hogy példaértékű kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020ra 20 százalékkal csökkenti széndioxidkibocsátását, és 20 százalékra növeli a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát. De mindez csak p olitikai nyilatkozat. Ahhoz, hogy ez teljesedésbe mehessen, elkötelezett és hosszú éveken keresztül tartó kemény munkára, a nemzetközi trendektől időközönként eltérő nemzeti érdekeink érvényesítésére lesz szükség. Mindez jelenbeli áldozatokat követel, és c sak hosszú távon jelentkező eredményekkel kecsegtet. Azt is kijelenthetjük, hogy a klímaváltozás kérdése alapvetően nem pártpolitikai kérdés. Az elengedhetetlenül szükséges politikai cselekvést elsősorban azok a gazdasági érdekcsoportok késleltethetik, ame lyek rövid távú gazdasági megfontolások és zsigeri ellenszenv alapján ítélik szükségtelennek az éghajlatváltozási stratégia elkészítését és annak következetes végrehajtását. Velük szemben csak felkészülten és a rendelkezésre álló kutatási eredményekre ala pozott nemzeti éghajlatváltozási stratégia birtokában lesz módunk érvényesíteni a legszélesebb értelemben vett társadalmi érdekeket. A most tárgyalandó törvényjavaslatnak éppen ez a legfontosabb üzenete és egyben legnagyobb hozadéka, hogy az Országgyűlés törvényben kötelezi a kormányt a stratégia elkészítésére és a tisztelt Ház elé történő beterjesztésére. Valós eredményeket és kedvező változásokat viszont csupán a törvényhozás eszközeivel nem lehet elérni. Ahhoz a társadalom éghajlatváltozással kapcsolato s érzékenységét és tudatosságát is fel kell kelteni. Ezért arra kérem a mai napon esküt tevő miniszter urat, hogy elődjétől eltérő módon a környezetük megóvásáért felelősséget vállaló civil szervezetekben ne ellenséget, hanem együttműködésre kész partnerek et lásson, és az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodjon azon települési önkormányzatokra is, amelyek önerőből láttak neki a helyi klímastratégiák kimunkálásához.
