Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2275 lehet az emberek mindennapi életére, s nemcsak a vízellátás, az élelmiszertermelés és az egészségügy területén, hanem valamennyi közösségi és egyéni életforma minden részletében. A Föld felmelegedésével emberek százmillióit fenyegeti éhezés, az ivóvízkészletek csökkenése és árvízveszély. Ezt az ENSZ legutóbbi tanulmánya, a februárban megjelent, mintegy 1700 tudós által elkészített tanulmánya tartalmazza. Ahogy a tanulmány fogalmaz, a XX. század a technikai fejlődés évszázada volt, a XXI. száz ad azonban a korlátozott források, a korlátozott erőforrások évszázada lesz, és ez nemcsak energiaforrást, nemcsak az ásványok szűkülését jelenti, hanem a vizek, a természetes, élő környezet mint forrás, mint erőforrás korlátozott rendelkezésre állását. Am ennyiben a kibocsátás csökkentése érdekében nem teszünk lépéseket, a légkörbe jutó üvegházhatású gázok koncentrációja már akár 2035re elérheti az iparosodás előtti érték dupláját, ami gyakorlatilag a Föld átlagosan több mint 2 Celsiusfokos felmelegedésév el egyenértékű. Az elmúlt száz évben az átlagos földi hőmérséklet majdnem 0,7 Celsiusfokkal emelkedett, és hosszabb távon több mint 50 százalék esély van arra, hogy ez a felmelegedés meghaladja az előbb említett 2 Celsiusfok helyett akár az 5 Celsiusfok ot is. Azt már bizonyosan állíthatjuk, hogy ez a felmelegedési folyamat a következő évtizedek jellemző és megállíthatatlan folyamata lesz. A kérdés az, hogy az emberiség által végzett további tevékenység milyen hatással lesz a folyamatokra. Egy ilyen mérté kű hőmérsékletnövekedés egyelőre felmérhetetlen kockázatot hordoz, hiszen ez a legutóbbi jégkorszak óta a máig bekövetkezett átlagos felmelegedéssel egyenértékű változásnak felel meg. Bár az éghajlatváltozás hatásai legerősebben az alacsonyan fekvő tenger parti és szigetországokat fenyegetik első ütemben, de Európában és ezen belül Magyarországon is számíthatunk és számítanunk is kell - sajnos - negatív következményekre. A 2 Celsiusfokos globális átlaghőmérsékletnövekedés esetén is az időjárási szélsősége k, árvizek, aszályok, viharok gyakoriságának növekedésével, a mezőgazdasági termőterület csökkenésével, illetve átalakulásával, valamint súlyos, a 2003as hőhullámhoz hasonló egészségügyi hatásokkal kell rendszeresen számolnunk a jövőben. A 2 Celsiusfokot meghaladó növekedés esetén az éghajlatváltozás hatásai katasztrofális mértékűre nőhetnek. Köztudott az is, hogy az európai viszonylatokon belül Magyarország, elsősorban a Kárpátmedence különleges éghajlati fekvése miatt kiemelten veszélyeztetett területn ek minősül, a várható európai átlagos hőmérsékletnövekedést 0,51,5 százalékkal várhatóan meg fogja haladni. Ugyanígy az elsivatagosodás, az aszályosodás veszélyeztetettsége a Kárpátmedencében lényegesen nagyobb, mint az európai átlag. Ennek megfelelően tulajdonképpen a kiotói jegyzőkönyv arról szól, hogy hogyan, milyen módon tud az emberiség hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a folyamatok - legalábbis az emberi tényező oldaláról - csökkenthetőek legyenek, legalább csökkenjen a változás, ami most a légkörben é s az éghajlatban lezajlik, illetve az ember mindent tegyen meg a saját oldaláról, hogy ez a változás az emberi vonatkozások szempontjából ne gyorsuljon fel. Tetteink a most elkövetkezendő évtizedekben a gazdasági és szociális élet terén a XX. századi nagy gazdasági visszaesésekhez - amelyeket elsősorban a világháborúk és a gazdasági válság okoztak - és súlyos zavarokhoz hasonló folyamatot eredményezhetnek, tehát éppen ezért nem mintegy, hogy a következő tíztizenöthúsz esztendőben milyen programok, beruház ások valósulnak meg annak érdekében, hogy ezeket a változásokat csökkentsük vagy adott esetben talán visszafordíthatóvá tegyük. (19.30) Az éghajlatváltozás nemzetközi választ követel, amely a hosszú távú célok közös megvalósításá n alapul. Ez a törvényjavaslat az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez kapcsolódó, az 1997ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv szabályainak és a kapcsolódó európai uniós szabályoknak az átvételét szolgálja. A kiotói jegyzőkönyvet 168 ország ratifikálta , köztük fejlett ipari és fejlődő országok vállalták az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzését, enyhítését szolgáló nemzetközi erőfeszítésben való részvételt.
