Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - Bejelentés interpelláció visszautasításáról - Szalay Ferenc (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - „Árvízvédelem, de miből?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2213 pénz, de csak azt látjuk, hogy az eredetileg vidékfejlesztést is magában foglaló tervből fokozatosan hagynak el elemeket. Ám hiába tették olcsóbbá az egészet, mégsem sikerült megépíteni még a keveset sem. Ma már ott tartunk, hogy uniós társfinanszírozásra várunk. Ennyire nincs pénze az államnak. Miért tesszük uniós pályázati sikerektől függővé százezrek otthonának sorsát? A folyó környékén lévő települések nem tudnak biztonságban tervezni, fejlesztéseiket nagymér tékben befolyásolja a fölösleges halogatás. A Tisza szabályozását illetően eléggé pesszimistán tekinthetünk a jövőbe. A kormányhatározat szerint felül kell vizsgálni a tavalyi tapasztalatok alapján a Vásárhelyiterv árvízvédelmi fejlesztéseinek megvalósítá sát, ütemezését. Pedig csak egyetlen tanulsága van az esetnek: ha az eredeti tervek és ígéretek szerint megépülnek a folyó menti műtárgyak, akkor nem kellene rettegnünk az újabb és újabb árvizektől. Tisztelettel kérdezem, államtitkár úr, ön szerint meddig lehet felelőtlenül játszani a Tisza mentén élő emberek biztonságával. Ön és a minisztérium, a miniszter úr és a kormány átérzie annak a problémának a súlyát, amelyet az jelent, hogy a Vásárhelyiterv nem készült el, és tervezie, hogy haladéktalanul felgy orsítja a terv megvalósulását? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra a miniszter úr távollétében Kovács Kálmán államtitkár úr válaszol. KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : K öszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha a dolog olyan egyszerű lenne, hogy megfelelő árvízvédelmi programmal biztosan mondhatnánk, hogy árvíz nem fogja sújtani Magyarország egyetlen térségét sem, akkor nyilvánvalóan már az elődeink is és mi is erre a programra áldásunkat adtuk volna és megvalósítottuk volna. De hát ön is tudja, hogy több mint százötven éve folyik a versenyfutás egy biztonságosabb védekezési környezet kialakítása és ezzel párhuzamosan változó, de az utóbbi időszakban egyre intenzívebb és magasabb árhullámokban jelentkező áradási jelenségek. Magyarország árvízi szempontból - ezt ön is tudja - a legveszélyeztetettebb ország Európában, 4200 kilométer hosszú hazai árvízvédelmi rendszerünk pedig Európa legfejlettebb árvízvédelmi rendszere. Több mint 150 éve épül és alakul ez az árvízvédelmi rendszer. Ennek szerves részeként nem is a legutóbbi nagy árvizek idején, hanem már a ’90es évek elején kezdett kialakulni a Vásárhelyiprogram, amellyel a következő 25 esztendőre, sőt az ere deti tervek szerint a következő 50 esztendőre a védekezés tapasztalatai alapján új védekezési elemek, elsősorban árapasztó tárolók beépítésével - és nem csak a gátak emelésével - a nagyobb biztonság kialakítására kezdtünk törekedni. Tisztelt Képviselő Úr! Éppen azért mondtam ezeket a bevezető szavakat, hogy aláhúzzam, ez elég komoly kérdés, ahol csak komoly mondatoknak szabad elhangozni még a magyar parlamentben is. A Vásárhelyiterv keretében ugyanis az elmúlt két esztendőben összesen 22 helyszínen indult el a munka csak a Tisza mentén, és ebből 12 helyszínen el is készültek a létesítmények, ne mondjuk tehát azt, hogy nem készült el egyetlen létesítmény sem. Az egyik legnagyobb árapasztó tározó, a cigándi árvízi tározó építése 2005ben megkezdődött, az idén várhatóan be is fejeződik, a tiszaroffi tározó építése is megkezdődött, Tivadar térségében és a Szolnok alatti tiszai szakaszon a nagyvízi meder vízelvezető képességét javító beavatkozási munkálatok is megkezdődtek. Ezek a beruházások költségvetési forrás ból valósultak meg, az elmúlt esztendőben, csak 2006ban több mint 11 milliárd forintot biztosított a költségvetés a tárca számára az ilyen típusú árvízi védekezési elemek megépítésére.
