Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 23 (65. szám) - A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2011 Ha a cél, ami megfogalmazódott, az, hogy Magyarország gázellátása több alternatívára épüljön - márpedig több vezeték több alternatívás lehetőséget adhat , és ezenkívül az, hogy keresztüljön Magyarországon, még tranzidíjat, vagyis bevételt is fog jelenteni valahol vagy állami bevételként, vagy a gáz fogyasztói árában árat stabilizáló elemként jelenhet meg. Ha ez így van, akko r ezt lehet támogatni, bár egy átmenő cső - akárhány cső megy keresztül az országon - önmagában véve még nem garantálja ezeknek a céloknak az elérését. Azt, hogy ebből milyen haszna lesz Magyarországnak, gyakorlatilag majd az dönti el, hogy milyenformán tu dunk mi ezekből az alternatívákból a saját magunk számára hasznot hozni. De ez nyilván majd nem itt a patkóban fog eldőlni, hanem azoknak a cégeknek a versenyében, akik ebben valamilyen formában hasznosítóként részt vesznek akár egy szakasz, akár pedig az egész csővezeték esetében. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány dolgot célszerű tisztázni. Amire a képviselő úr utalt, a 2008as dátum a jogszabályban érvényben maradó egyéb más pontokra vonatkozik. Itt egy beszúrás történik a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel. Ez eltérés a jogszabály eredeti szövegétől, ezért került be ez a d átum, ez más tevékenységre vonatkozik, és ezt mindenképpen tisztázni kell. A másik, amit szintén fontos elmondani, hogy nem Magyarországon, illetve a magyar fogyasztáson múlik, hogy ez a vezeték megvalósul vagy nem. Még csak nem is a másik négy ország fogy asztásán, mert hiszen tudjuk, hogy 30 milliárd köbméteresre tervezik a vezeték kapacitását. Ebből az az öt ország, amelyen keresztülhalad a vezeték, mindössze 910 milliárd köbmétert használ, és ha a fennmaradó közel 20 milliárd köbmétert valaki az Európai Unió más tagállamai közül - Németország, Olaszország vagy más tagállam - nem fogja megvásárolni, akkor a vezeték nem fog megépülni. Tehát nem elsősorban Magyarország fogyasztásán múlik. Nyilvánvalóan egy átmenő vezetéken leágazások is kiépülnek, így a mag yar fogyasztók is - úgymond - vételezni tudnak ebből a vezetékből. De a lehetőségek tisztázása érdekében, hogy mindenki értse: Magyarország csak megakadályozni tudja a vezeték építését azzal, ha jogszabályi oldalról nem valósítja meg a megépítés feltételei t, tehát nem hozza meg a jogszabályokat, de nem Magyarországon múlik, hogy megépüle a vezeték, hanem sokkal nagyobb fogyasztású más európai tagállamokon. Jó, ha ezzel valamennyien tisztában vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (d r. Világosi Gábor) : Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Pont képviselőtársam mondta, hogy nem Magyarországon múlik. De tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagorszá ga vagyunk, maximálisan a magyar érdekeket kell érvényesítenünk az Európai Unió döntéshozatali rendszerében. December 4én volt az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a közös testületi ülése, ahol az energiatörvénnyel kapcsolatos kérdések merü ltek fel, és pont itt jött be az oroszlengyel vitából kialakult probléma tárgyalása. Ott is az volt a kérés, hogy ne csak kereskedelmi szempontból próbáljuk meg Oroszországgal a viszonyt rendezni, hanem politikai szempontból is. Ez nagyon fontos kérdés a további lépések tekintetében, hisz Lakos képviselőtársam elmondta, hogy Szerbián keresztül is lehet.