Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 23 (65. szám) - Dr. Nagy Kálmán (KDNP) - az egészségügyi miniszterhez - „Ön azt mondja, hogy nincs, én tudom, hogy van” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
1955 Dr. Nagy Kálmán (KDNP) - az egészségügyi miniszterhez - „Ön azt mondja, hogy nincs, én tudom, hogy van” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyű lés! Nagy Kálmán, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszter asszonynak: „Ön azt mondja, hogy nincs, én tudom, hogy van” címmel. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon! DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérdésem az, hogy lesze őszintébb és világosabb hang az Egészségügyi Minisztérium részéről, és emögött világos felelősségvállalás. Ön azt mondja, a kórházak helyzete stabil, szerintem tragikus. Példaként említem, hogy a két miskolci városi kórháznak mintegy 1,1 milliárd forint kifizetetlen adóssága van. Ön azt mondja, az egészségügyben nem lesznek állásvesztések. Szerintem a kórházak sorban jelentik be a munkahelyek megszűnését, és már többszázas nagyságrendű elbocsátásról t udunk. Ön azt mondja, nem lesznek ellátatlan betegek, szerintem az orvosi ellátás, a magas szakmai színvonalú orvoscsoportok szétzilálásával már most nagy számú beteg nem jut hozzá a szükséges gyógyító eljárásokhoz. Számos példát említhetnék, egyet közülük : ön azt mondja, a gyermekkori tuberkulózis nem jelentős probléma Magyarországon, pedig évente 58 ilyen gyermek van. Egy 18 éves fiú most halt meg tuberkulózisban, HajdúBihar megyében, testvére pedig általános gyermekosztályon fekszik, mert megszüntették a svábhegyi gyermekintézmény 6os osztályát. Ön azt mondja, az ellátási rendszer szakmai területi elve pontos, és nincs ellentmondásban egymással. Szerintem egyre súlyosabbak a zavarok. A mentőhelikopter megáll a levegőben, mint a keceli vagy gyöngyösoros zi betegeknél, mert nem vagy nehezen tudja meghatározni, melyik az illetékes szakmai intézmény. Tehát változike az Egészségügyi Minisztérium kommunikációja? Szembenéze ön a tényekkel, és megpróbál a korábbinál őszintébb, világosabb hangot megütni? Köszö nöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Horváth Ágnes miniszter asszonynak válaszadásra. Parancsoljon! DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hallgattam az ön kérdéseit, és közben elgondolkoztam, hogy mintha nem is ugyanarról beszélnénk, pedig annyiszor elismételtem már, de akkor még egyszer: területi ellátási kötelezettséget határozott meg a kormán y, nem beutalási rendet. Ez azt jelenti, hogy nem azt mondtuk meg, hogy hová kell utalni a betegeket, hanem azt, hogy ki az, aki köteles fogadni őket. A kettő között nagyon nagy a különbség, egyszerűen nem értem, hogy miért nem értik. Aztán azt sem értem, hogy miért nem értik, hogy a kórházak finanszírozása átlagosan, az egy ágyra jutó finanszírozás 20 százalékkal javult. Ebben benne van egyrészt a súlyszám emelése, másrészt benne van az oda osztott többletvolumen, harmadrészt benne van a kórházaknak jutó t öbbletfinanszírozás, akár járóbetegszakellátásra. Nem értem, ezek után miről beszélünk, milyen csődről. Úgy hangzik, amiről ön beszél, mintha itt most keletkezett volna, tegnapról mára. Nincs ilyen érzésük? Mert nekem igen. Hallhattunk az elbocsátásokról. Megint elmondanám, és nagyon sokadszor, és itt van a személyügyi államtitkár úr, akinek ezúton is köszönöm a segítségét; az egészségügy az első olyan ágazat a rendszerváltás óta, amelyben egy komplett politikai kormányzati lépés történt arra, hogy az
