Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény ... - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
172 mértékadó módon nő. Ez a mértékadó mód azt jelenti, hogy százezres nagyságrenddel töb ben vannak jelen a munka világában, mint azt megelőzően. Ez nem rossz. Nem azt mondom, hogy jó. Azt mondom, hogy az lenne a jó, ha még inkább, nem 100, hanem 200, nem 200, hanem 300 ezerrel többen lennének jelen a munkaerőpiacon. De mint látjuk, egy átalak uló folyamatrendszerben vannak megszűnő és vannak újjáalakuló munkahelyek vagy újonnan alakuló munkahelyek. Ilyen értelemben én mindenképpen eredménynek tekintem azt is, ha már egy százezres nagyságrenddel többen vannak jelen időszakban jelen a munkaerőpia con, mint amennyien, mondjuk, öt évvel ezelőtt voltak. A másik része a dolognak, amit mindig forszírozunk, az az, hogy azt kell megteremtenünk meggyőződésem szerint - teljes egyetértésben képviselőtársammal , hogy akik kijönnek a munkaerőpiacra, a fiatalo k, azok legyenek munkaképesek. Azok azzal a tudással, azzal a szakmai termelési, gyakorlati tapasztalattal legyenek megáldottak, hogy egyre inkább megállhassák a helyüket. Ezek a programok pedig azért jók, mert esélyt adnak arra, hogy ha meg tud kapaszkodn i, akkor utána be tudja bizonyítani, hogy miért is van rá szükség, miért is éri meg a munkáltatónak az ő foglalkoztatása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egy számmal fejezem be, az pedig az, hogy általában az ilyen programok ka pcsán körülbelül 60 százalék azoknak az aránya, akik a támogatás után is jelen vannak a munkaadóknál. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (15.00) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Bernáth Ildikó, a Fidesz képviselő asszo nya. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Az életkorral kapcsolatban hadd jegyezzem azt meg, hiszen önök azt mondták, hogy akkor túl kevés azok száma vagy az az életkorhoz kötött támogatás, ha alacsonyabbra vesszük az 50 évhez ké pest a korhatárt, mert hiszen akkor már gyakorlatilag ha a 30 éves és a 45 éves korcsoportba tartozók támogatást kapnak, akkor ki nem kap? Alapvetően itt van a kutya elásva, tisztelt képviselő úr, mert igen, ez a probléma, ez az alapvető problémája ma a ma gyar munkavállalónak, hogy azért nem tud alapvetően elhelyezkedni, mert hiába tanulta meg azt a szakmát vagy a másodikat vagy a harmadikat, mert mást sem csinál, mint különböző képzésekre, átképzésekre jár, ha nincs olyan munkahely, ahol el tud helyezkedni . És akkor itt joggal merül fel az a kérdés - teheti fel ezt a kérdést bárki , hogy a soksok milliárd forintért, amit elköltöttünk arra, hogy a munkaerőpiaci képzéseken valaki részt vegyen, akkor vajon, amikor ezeket a képzéseket elindítják, milyen alap on döntik azt el, hogy ilyen képzés lesz és nem másmilyen, miközben az elvégzett tanfolyam után sem tud elhelyezkedni nem a fiatal, nem a középkorú, hanem az, aki részt vett ezen a képzésen. Nekem számos olyan levelet írnak az ország különböző pontjain élő emberek, akik részt vettek ilyen képzéseken, átképzéseken, hogy már az ötödiken van túl, és még mindig nem tud elhelyezkedni, mert nincs hol elhelyezkednie, vagy pedig feleslegesen dobták ki azokat a százmilliókat, amivel a képzési kurzusokon részt vettek ezek az emberek. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gúr Nándor következik két percre, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak néhány gondolatra szeretnék reagálni. A képzések tekintetében ahogy én látom. Nem biztos , hogy ez az igazság, ahogy én látom: azt gondolom, hogy minden olyan tudástöbblet megszerzése vonatkozásában való szándék, amely az egyén részéről megfogalmazódik és a társadalom számára is hasznosítható, az támogatandó.
