Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló, a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1632 sok tekinte tben egy kicsit az értékek átadásának rovására történt meg. Erre a szerintünk negatív folyamatra mindenképpen szerettük volna felhívni a figyelmet. Amikor a beszámolóra tekintünk, és azt a megállapítást tesszük, hogy az értékátadás tekintetében bár még min dig kiemelkedő a Duna Televízió, azért vannak negatív folyamatok, akkor a nézettségi adatokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nézettség azokban a társadalmi csoportokban, rétegekben nőtt, amelyek esetében megkérdőjelezhető, hogy biztosan az alapító o kiratban meghatározott célok tekintetében lépette előre a Duna TV, vagy olyan műsorstruktúraátalakításokat hajtott végre, amelyek ezeknek a céloknak kicsit ellentmondanak vagy azoknak a teljesítését megkérdőjelezik. Problémát jelent - ahogy azt szinte mi ndegyik képviselőtársam oldaltól függetlenül elmondta - és megkérdőjelezi az országgyűlési vita komolyságát, hogy a 2004es beszámolóról 2007ben tárgyal az Országgyűlés, és függetlenül attól meg kell ezt jegyezni, hogy ki visel ezért felelősséget és ki ne m, ez a mai vita komolyságát azért sajnos meghatározza. Ebben a tekintetben mindannyiunknak fontos célja kell legyen, hogy a 2006os beszámolót jó lenne 2007ben megtárgyalni, és arra mindenképpen sort keríteni. A gazdálkodást tekintve éles szakadék húzódi k a 2004. és a 2005. év gazdálkodása között. Megállapítható, hogy 2004ben 518 millió forintos veszteséggel zárt a Duna Televízió, egyre kezelhetetlenebb mértékűvé vált a veszteség, és ez igen komoly feszültségeket is eredményezett. Ebben a tekintetben 200 5ben szerencsére komoly változás figyelhető meg, hiszen bár az üzleti terv 265,5 millió forint veszteséggel számolt, de végül - ahogy az a beszámolóban is szerepel - 15,6 millió forintos nyereséggel zárta a 2005. évet a Duna Televízió Részvénytársaság, am i - ebben egyetértek Schiffer Jánossal - mindenképpen komoly előrelépésnek tekinthető. Összességében megállapítható, hogy évek óta, ha újabb pénzügyi támogatás nélkül, igen szűkös gazdasági keretek között is, de sikerült fennmaradnia a Duna Televíziónak, é s szemben a másik közszolgálati televízióval, nagy veszteség helyett kis nyereséggel zárta az évet. A vitatható műsorváltozások mellett ez a nyereség persze egy kicsit megkérdőjelezhetővé válik, de ha önmagában csak a gazdálkodást tekintjük, akkor ezt mind enképpen előrelépésként lehet és kell is meghatározni. Mit érzünk mi problémának? Problémának érezzük azt - és erre szeretném felhívni a figyelmet, amellett, hogy a Duna Televízió minden munkatársának, vezetőjének megköszönjük azt a munkát, amit ezekben az esztendőkben végzett , hogy a televízió elnöke és a vezetése alatt álló menedzsment nem mindenben tette meg az elnöki pályázatban foglalt és a megválasztás alapjául szolgáló program megvalósításához szükséges intézkedéseket. Ezt fontos elmondani, mert am ikor az elnöki pályázatról döntöttek az arra hivatottak, akkor arra a programra mondtak igent, amivel az akkori elnökjelölt pályázott, abban a hitben, hogy amikor majd elnökké válik, akkor ezt a programot fogja végrehajtani. Sajnos tudjuk, hogy ez nem mind enben valósult meg. Az elnöki pályázattal ellentétben a hír és tájékoztatás területén a televízió nem valósította meg a stabil, következetes vezetésiirányítási technikát, ami az elnöki pályázat része volt. Nem tudjuk, mi volt az oka annak, hogy nem alakul t ki 2005re olyan műsorrács, amely stabil, értékes műsorokat hagyott volna meg, szemben azzal a tendenciával, hogy ilyenek sajnos megszűntek; és nem sikerült következetes koncepciót kidolgozni a hír és kultúra egyensúlyára, különösen a késő délutáni és az esti műsorok területén. Mi ezzel a probléma? Az, hogy az új elnök a pályázatáról a Heti Válasznak egyszer úgy nyilatkozott, hogy az elnöki pályázat nem egy operettlibrettó, attól el lehet térni, azt semmibe lehet venni. Mi nem értünk egyet ezzel az elnöki ars poeticával, hiszen a helyzet jogilag úgy néz ki, hogy a médiaelnök és az őt megválasztó médiaalapítvány között egy megbízási szerződés jött létre, amely szerződésnek természetesen a médiaelnök mint elnökjelölt pályázata részét képezi. Ez a pályázat tu lajdonképpen egy szerződéskötési ajánlat, amelyet a médiaalapítvány mint megbízó elfogad, és ez alapján megbízza az ajánlattevőt a médiaintézmény vezetésével. Tehát jogilag és erkölcsileg is elfogadhatatlan, ha a médiaelnökre nem vonatkozik az ajánlati köt öttség elve, azaz ha
