Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - Czomba Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - „Ön szerint hogyan lehet a feketefoglalkoztatást visszaszorítani?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter:
1567 Jelen esetben sem a munkaügyi felügyelők számának folyamatos növekedésében látom a probléma megoldását. B ármennyire is sikeres lesz a számok tükrében a felügyelőség munkája, az illegális foglalkoztatás elleni küzdelemben legfeljebb csatát nyerhet, mert az igazi eszköz nem az ő kezében, hanem a mi kezünkben, a törvényalkotók kezében van. Tisztelt Miniszter Úr! Ön hogyan látja a kialakult helyzetet? Nem gondolja, hogy érdemes lenne a gazdaság szereplőinek véleményére hallgatni? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Czomba képviselő úr. Mega dom a szót Kiss Péter miniszter úrnak. KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában felvetett közelítéssel lényegében magam is egyetértek. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás biztonságának tartós javulásában kizárólag ellenőrzéssel, illetve szankcionálással nem érhető el áttörés. (14.30) Arra van szükség, hogy egy kiszámítható, világos gazdasági környezet legyen, olyan, amelyik bővíti a munka erőpiacot, és legyen egy társadalmi megrendelés is, amelyik a sok szereplőt összehangoltan fogja össze, ilyen értelemben tehát segíti a munkaadói, a munkavállalói érdeket, a szabályozásban szerepet vállalót, hogy egy irányba húzhassanak. Alapvetően úgy gon dolom, hogy ezt a kérdést is piaci módon kell tudni közelíteni, ami lényegében annyit jelent, hogy természetesen a legnagyobb segítség egy bővülő munkaerőpiac a feketefoglalkoztatás kényszerével szemben, hiszen ha van választási lehetőségük a munkavállalók nak, akkor ilyenfajta kényszerekből egy bővülő munkaerőpiacon nyilván a legális foglalkoztatás viszonyai felé fognak lépni. Ha vetélkedik a munkaadó a munkavállalóért, akkor nyilvánvaló módon erős érdekeltség keletkezik abban, hogy legális munkaerőpiacon f izesse meg a munkaerő árát. Nem véletlen egyébként, hogy a reformok maguk is arra irányulnak, hogy egyik oldalról kisebb legyen a közteher kényszere, tehát hogy ne legyen annyi közteherre szükség a közszféra szolgáltatásainak fenntartása érdekében, másrész t pedig, hogy meglegyen a fejlesztéshez szükséges önerő széles makroaspektusokból is, hiszen nyilvánvaló, a fejlesztési források járulnak hozzá egyik oldalról leginkább ahhoz, hogy egy, a befektetések által bővülő munkaerőpiac legyen, másrészt pedig a refo rmok járulnak hozzá leginkább ahhoz, hogy szerényebb mértékű közterhekből jobb minőségű közszolgáltatásokat lehessen finanszírozni, magyarán, hogy a járulékkedvezmény forrásalapját meg lehessen teremteni. Nos, mi ennek ismeretében hazai forrásokból, elsőso rban munkaerőpiaci forrásokból és európai forrásokból arra törekszünk, hogy célzott járulékkedvezményprogramokkal is segítsük azoknak az elhelyezkedését, ott a feszültség csökkentését, ahol ez munkaerőpiacilag leginkább tetten érhető. Ilyen a Startprog ramunk, amelyik ma jó példát jelent arra, hogy hogyan lehet célzottan járulékkedvezményt eljuttatni. Mintegy 47 ezren váltották ki a Startkártyát, közülük 15 ezer fő foglalkoztatására átlagosan 14 ezer forint/fő átlagos támogatáskedvezményt biztosítunk. D e ugyanúgy kedvezményezettek lesznek az amúgy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, gyermekgondozásról visszatérő, kisgyermekeket nevelő fiatal anyák, hasonlóképpen az 50 év feletti vagy alacsony iskolázottságú körökből mindazok, akik ráadásul nehéz munkaer őpiaci körülmények között, ilyen régióban élnek, ez a Start Plusz és a Start Extra, ön is ismeri. 2007ben folytatódnak a munkahelyteremtő beruházást támogató programok, ez mintegy 22,5 ezer főre ad lehetőséget támogatásra. Magas hozzáadott értékű munkah elyteremtő beruházások a beruházási hitelprogram, a válsághelyzetek megoldására irányuló támogatások és a
