Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - Herényi Károly (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - „Lesz-e gyógyír a legnagyobb társadalmi hiánybetegségre?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár:
1564 Vajon az eddigi döntések nek vane köze ahhoz, hogy hogyan gondolkodnak az emberek, az állampolgárok az egészségről? (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Bizonyosan nem. Pedig az egészségügyi reform legfontosabb célja csak az lehet, hogy az egészség érték, ennek a feltételeit kel l megteremteni, mert az egészség a minőségi élet fundamentuma. Az egészséges életre való nevelést kisgyermekkorban kellene indítani, először a családban. Az erre való felkészítést már a kismamagondozás során el lehet kezdeni, majd a családban, az iskolában folytatni. Mert az igazi reform a fejekben kell hogy megtörténjék, a gondolkodásban kell hogy megtörténjék, az összes többi erre épülhet, és ennek lehet a következménye. Ma egy intézményi reformot úgy végrehajtani, hogy az egészséggel, az egészségüggyel k apcsolatos közgondolkodás változatlan, szinte lehetetlen. Tehát amíg az egészségről úgy gondolkozik a magyar polgárok sokasága, ahogy idáig, nagyon nehéz lesz a reformot úgy véghezvinni, hogy annak valami eredménye, ráadásul olyan eredménye legyen, amit kö zmegegyezéssel el lehet fogadni. Kérdezem államtitkár asszonyt, hogy vane önnek, miniszter úrnak vagy az önök által vezetett minisztériumnak elgondolása, stratégiája az egészséges élet iránti igény erősítésére, az egészség mint érték, mint társadalmi érté k elfogadtatására. (14.20) Mert ha ez nincs meg, akkor ez azt jelenti, hogy nincs összhang a különféle kormányzati szereplők és tényezők között, és akkor ennek az egészségügyi reformnak, aminek nem tudjuk még, hogy mi lesz a vége, az alapjai hiányoznak. Ké rem a megnyugtató válaszát, államtitkár asszony. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr interpellációjára Horváth Ágnes államtitkár asszony válaszol, az Egészségügyi Minisztérium részéről. Államtitkár asszony! DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Képviselő Úr! Egy egészségügyi reformba kezdtünk, nem véletlenül, hiszen hat évvel kevesebbet élünk mi, magyarok, mint az Európai Unió állampolgárai. És ha ezt még ö sszehasonlítjuk azzal, hogy ebből mennyit töltünk betegen, még szomorúbbak az arányok. Teljesen igaza van abban, hogy az egészségügyi reformnak végbe kell mennie, és ennek van még egy nagyon fontos lába, ez pedig nem más, mint az egészség, az egészségre va ló nevelés. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Éppen ezért kezdődött el, illetve részben már ezekkel a célokkal is kezdődött el a népegészségügyi program és annak végrehajtása. Nagyon nagy erőkkel indult meg a népegészs égügyi program, nagyon sok prioritással. 2003tól 2006ig több mint 4,5 milliárd forintot költött a kormányzat népegészségügyi programokra. Az idén folytatódott a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság munkája, és meghatározásra kerültek a prioritások. Beszél hetnénk itt különböző szűrésekről, a nemzeti AIDSstratégia folytatásáról, a különböző népegészségügyi programok folytatásáról, de teljesen egyetértek abban a képviselő úrral, hogy itt a reform mellett bizony egy szemléletváltásra is szükség van. A szemlél etváltás nem más, mint az egészségtudatosság megjelenése, éppen ezért ezeket a programokat külön prioritásként kezeli a tárca. Keressük azokat a helyszíneket, ahol valóban meg tud valósulni az egészségnevelés, éppen ezért helyezünk fokozott és kiemelt hang súlyt az úgynevezett színtérprogramokra, legyen a színtér akár munkahely, akár óvoda, iskola vagy bármilyen közösség, hiszen ez az a közösség, ahol meg lehet és meg kell tanulni az egészséget, az egészséges életmódot.
