Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1549 Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: „Húsvétra készülünk” címmel. Öné a szó , frakcióvezetőhelyettes úr. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy hét múlva húsvét lesz, és a húsvét mindnyájunk ünnepe, hiszen vallási tartalma mellett az egész társadalomnak szóló üzenete is van. A vallás i tartalom nyilvánvaló, az Ószövetség népe a szabadulást ünnepelte, a keresztények számára viszont a legnagyobb ünnep a húsvét, még ha karácsony a leghangulatosabb is, hiszen húsvétkor az üdvtörténet központi eseményét, Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük. Ez az esemény választ ad az élet és halál misztériumára rákérdező ember kérdésére is. De mi az az üzenet, amit mindenkinek tartalmaz a húsvét? A gyerekeknek persze elsősorban a csokitojást tojó nyusziról szól, ez is a húsvéthoz tartozik. A nyúlszülő ilyenkor fészket rak, és beleteszi az ajándékot. Az idő múltával persze egyre nehezebb a zongora alá bemászni és ott fészkelni, de a gyerek, illetve az unokák öröme kárpótol minket ezért. A felnőtt ember számára azonban az üzenet kett ős. Egyrészt az ünnepről általában szól. Az ünnep mit jelent az egyén, a család és a társadalom, a nemzet számára? Ilyenkor az ember hátat fordít a hétköznapoknak, leül a családi asztalhoz, koccint a barátaival, és egy picit kinyílik a szeme azokra a dolgo kra, amiket hétköznap nem vesz észre. Az ünnep tárgya felé fordulunk, és ez azt is jelenti, hogy egymás felé is fordulunk. Társ kell az ünnephez, társak, elsősorban család, mert egyedül nem lehet ünnepelni. Az ünnep közösséget teremt. És ha ezt az üzenetét nézzük a húsvétnak, akkor ez már a társadalom egészének is szól, hiszen az ünnep nemcsak közösséget, de egységet is teremt, egységet a nemzet életében is. Bízzunk benne, hogy fogunk tudni egyszer így ünnepelni. A húsvétnak azonban van egy egészen konkrét üzenete, amely az életről szól, az élet igenléséről, az élet kultúrájáról, ami nemcsak az élet feltétlen tiszteletét jelenti - sokan vagyunk, akik külön is hangsúlyt teszünk az élet kezdetének és végének feltétlen tiszteletére , de az életigenlés az új él et megjelenésének örömét is jelenti, a gyermekek fogadásának örömét, és ez mindig nagyobb kell hogy legyen a félelemnél, a jövőtől, a bizonytalantól való félelemnél. Nagyvonalú kell hogy legyen, az áldozattól való félelemnél is erősebb. A húsvét üzenete az is, hogy az élet az áldozatból fakad. És még valamit engedjenek meg. Korunk emberének szüksége van arra, hogy igent mondjon a teljes emberi életre. A teljes emberi élet pedig a másikkal való kapcsolatban, a másokkal való kapcsolatban és - most megint viss za kell térnem - a családdal való életben teljesedik ki, hiszen önmagamat a társsal való kapcsolatban találom meg, és életünk a családban teljesedik ki. A húsvét üzenete tehát, ha egy mondatban akarom kifejezni, az, hogy a másokért hozott áldozatból élet f akad. Ez érvényes a családra, és érvényes a nemzet egészére is. Mindenkinek, megkülönböztetés nélkül, szép húsvétot kívánok. Isten áldja Magyarország népét! (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Feltételezem, hogy nem, de azért kötelességem megkérdezni, hogy a kormány kíváne reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, szintén napirend előtt kívá n szólni: „Eltűnt értékek nyomában” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A húsvét ünnepe mellett egy másik ünnepre is készülünk, amely most történetesen egybe fog esni a húsvéttal, ez április 8a. Sok mindent ünneplünk április 8án, hiszen 1990ben ez volt az első szabad parlamenti választások második fordulója, ahol a rendszerváltás valójában megtörtént, hiszen a végső döntést a magyar
