Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1535 Az a jelenség, képviselő úr, amiről ön beszélt, hogy bírósági titkár, túlkapás, ez hiba, ez kétségtelen, de valamennyien emberből vagyunk. Ott van egy közvetlen főnök cégbíró, a cégbíróságnak van vezetése, nyilvánvalóan lehetnek ilyen kellemetlenségek, bírákkal szemben is lehetnek, ügyvédekkel szemben is lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kikapcsoljuk őket a köz életből. Tisztelettel tehát gyakorlatilag azt szeretném mondani, hogy mi ennek az előterjesztett törvényjavaslatnak egy jelentős részével egyetértünk és támogatjuk. Amivel viszont vitatkozni szeretnék - és itt szintén Hankó Faragó Miklós képviselő úrra sze retnék hivatkozni , az nevezetesen a zártkörű részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének az összege. Én azt elfogadom, hogy világbanki inspirációra nekünk előbbre kell lépni, de előre lépjünk, és ne visszafelé lépjünk. Ezt a t örzstőkecsökkentést akkor tudnám elképzelni, ha az egyetlen gazdasági forma lenne az, hogy korlátolt felelősségű társaság vagy pedig részvénytársaság. De rendelkezésre áll a piacra lépésnél a közkereseti társaság, rendelkezésre áll a betéti társaság, ami m inden további nélkül ennél lényegesen kisebb törzstőkével biztosítja a piacra lépést. De azért a másik oldalt is nézzük meg, a piac biztonságát! Én azért mondom, hogy előbbre lépjünk, és ne visszafelé, mert amikor Magyarországon egyáltalán a gazdasági társ aságokat a ’86os év táján kitalálták, és megindultak először a gazdasági munkaközösségek, majd megjelent az első gt, akkor egymillió forint volt a törzstőke összege. Ez az egymillió forint lett felemelve hárommillió forintra, és mivel a piacra jutás lehet őségét biztosítja más gazdasági forma is, én azt hiszem, hogy a gazdaság biztonságának az a minimális feltétele, hogy legalább egy hárommillió forintos törzstőkével rendelkezzen ez a cég. Ilyen körülmények között ezt a csökkentést mi semmilyen körülmények között nem támogatjuk, és ugyancsak nem támogatom tisztelettel azt sem, tudom, hogy kellemetlenséget okoz, de igenis ennek a törzstőkeösszeghez mért minimális pénzbeli betétnek megítélésem szerint a bejegyzés előtt bankszámlán kell lenni. Mi okozza a legtö bb problémát jelen pillanatban a cégbíróságoknál? Az, hogy tele vannak fantomcégekkel. Ha most minimális összegért ráengedjük a cégbíróságra ezeket az embereket, gondoljuk meg, hogy a cégbíróságoknak 15ször ennyi fantomcégük lesz, és 500 ezer forint manap ság már a gazdasági életben nem tétel, tehát minden további nélkül ezzel fogják a biztonságot megölni. Tehát én a csökkentés ellen vagyok, és változatlanul a törzstőke be nem fizetése ellen is vagyok, mert az, hogy eljáró ügyvéd, bejön hozzám az ügyfél és közli, hogy ő lesz az ügyvezető, és ügyvéd úr, úttörő becsületszavamra nálam van az egymillió forint, én ezt okiratba foglalom - és akkor mi van? Akkor mi van? Én azt tudom csak garantálni, hogy az illető írta alá előttem ezt a nyilatkozatot. (18.00) Mint ahogy egyetértek azzal, hogy az aláírási címpéldányt az ügyvéd jogosult legyen hitelesíteni. Tökéletesen egyetértve Hankó Faragó Miklóssal, ha vállalom a felelősséget a készítéssel és az ellenjegyzéssel egy 3 millió forintos cég társasági szerződésének meg szerkesztéséért, akkor azt is fogom vállalni, hogy Kovács István úr előttem aláírta, és így ír alá. És ez tökéletesen igaz. Attól óvom az ügyvédi kart, hogy ragaszkodjon hozzá, hogy a pénzbeli betétet ő vegye letétbe, és ő fizethesse be. Az ügyvezetőnél pe dig attól félek, hogy nagyon föl fogjuk lazítani a gazdasági biztonságot. Aminek nagyon örülök, mondom, az a formanyomtatvány, de legalább olyan hangsúllyal az ügyfelek beszabályozása érdekében, mint hogy a cégbírók elleni védelem szempontjából. Amivel vis zont nem értek egyet, ez az értékesítési célú cégalapítás. Elfogadom, amit Hankó Faragó Miklós mond, hogy van értelme ennek, mert van olyan cégbíróság, ahol három hónapot kell várni egy cégbejegyzésre; legalábbis volt. De nem fogadom el, ha ezt a törvényja vaslatot elolvasom. Ha ezt a törvényjavaslatot elolvasom, az van benne, hogy 2008. június 30a után a cégbíróság egy munkanapon belül bejegyzi, akkor nem csináltam semmit, ha csináltam egy olyan üres céget, aminek nincs neve, amibe nincs befizetve semmi, a minek nincsenek tagjai, aminek nincsen tevékenységi
