Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KERÉNYI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1529 vonatkozó külön cégeljárási szabályokat, és az egyszerűsített cégeljárás keretében rendezi a szerződésmintával történő alapítás valamennyi cégeljárási kritériumát. A javaslat a jelenleginél jóval rugalmasab bá teszi a szerződésmintákat, és az egyszerűsített eljárásban a feltétlenül szükséges minimumra csökkenti a cégbírósághoz a társaság alapításával összefüggésben benyújtandó okiratokat. A cégbíróság feladata az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teen dők elvégzésére korlátozódna, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és az aláírásnak, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték megfizetésének ellenőrzése. Az egyszerűsített cégeljárásban ez év szeptemberétől két munkanapra, 2008. július 1j étől pedig egy munkaórára csökkenne a bejegyzési kérelem elbírálásának maximális időtartama. A javaslat értelmében a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1jétől valamennyi cég vonatkozásában kizárólag elektronikus úton tör ténhet, illetve történhetne. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele pedig megteremti az elektronikus kézbesítés új rendjét, bevezeti az elektronikus tértivevény intézményét. Harmadrészt szeretnék utalni a piacra lépés feltételeinek kedvezőbbé tételér e, amely kapcsán elsősorban a cégeljárással kapcsolatos költségeket szeretném kiemelni, amely a jelenleginél jóval olcsóbbá, az illeték vonatkozásában 15 ezer forintra szállítaná le az alapítás illetékét. Másrészt a törvényjavaslatban előírt jegyzett tőke minimumának csökkentése is az olcsóbbá tételt szolgálja. A javaslat annak érdekében, hogy a hazai társasági jog az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott tagállamok jogi szabályozásával versenyképes maradhasson, a korlátolt felelősségű társaság esetéb en a tőkeminimumot 500 ezer forintban, míg a zártkörűen működő részvénytársaságnál 5 millió forintban kívánja meghatározni. A fentiek alapján elmondható, hogy a megfogalmazott javaslatok alkalmasak a hazai gazdasági jog, elsősorban annak cégalapítással és cégmódosítással összefüggő bürokratikus és anyagi terheinek érdemi csökkentésére, ezért az MSZPfrakció támogatja a benyújtott javaslatot. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Kerényi Jánosnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KERÉNYI JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvető szándéka érthető a kisvállalkozások piacra lépésének gyorsítása, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele érdekében, azonban éppen e törvények hordereje miatt egy átfogóbb szakmai konzultációnak kellett volna megelőznie a törvényalkotást. (17.30) A szakmai szervezetek véleményét - különösen a cégbíróságo két, amelyek a végrehajtói e törvénynek - nem kérték ki a javaslat megalkotói, és így egy hasonlóan kapkodó, elnagyolt megoldás született, mint amilyen a 2006. évi V. törvény volt. A hazai és a külföldi kisvállalkozásokat sújtó kedvezőtlen gazdasági környe zet nemcsak a vállalkozások alapításának a költséges volta, valamint a nehézkes eljárási rend miatt jelentkezik, hanem összefügg a kis- és nagyvállalkozót fogadó nagyfokú jogbizonytalansággal is, azzal, hogy egy olyan alaptörvény, mint a gazdasági társaság okról szóló 2006. évi IV. törvényt kiszolgáló jogszabály, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nyolc hónap alatt annyira idejétmúlttá válik, hogy gyökeresen át kelljen alakítani azt. Ez a jogszabályok állandó v áltozásából eredő jogbizonytalanság kikerülhető lenne a jogszabályok átgondoltabb előkészítésével és a szakmai szervezetek álláspontjainak a megismerésével.
