Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1517 (16.30) A törvényjavasla t általános indoklása azzal kezdődik, hogy a javasolt törvénymódosítások a lakásmaffiatevékenység érdekében szükséges kormányzati intézkedések végrehajtását szolgálják. Frakciónk - szakmai szempontokat mérlegelve - úgy véli, hogy az előterjesztett törvény módosításokkal a kormány nem alapjaiban akarja a lakásmaffiatevékenység okait felszámolni, csupán tüneti kezelést végez. Álláspontunk szerint a lakásmaffiatevékenység visszaszorítására és megszüntetésére a törvényjavaslat rendelkezései nem elégségesek. A kormány előterjesztése egyrészt hiányos, másrészt a javasolt törvénymódosítások jelenleg végrehajthatatlanok. A lakásmaffiatevékenység társadalmilag megrázó hatása az, hogy ezen bűncselekmények áldozatai elveszítik lakásaikat, és a jelenlegi jogi szabály ozás keretei között nincs szabályozva az elveszett lakások akár tulajdonjoga, akár bérleti joga visszaszerzésének a lehetősége. Alapvető polgári jogi elv, hogy a dolog tulajdonjogát, a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve, csak a dolog tulajdonos ától lehet megszerezni. Ezen alapvető rendelkezés következetesebb érvényesítésével lehetne gátat szabni a lakásmaffiatevékenységnek. A jogalkotó a lakásmaffiatevékenység áldozatai részére kivételezett többletjogosultságot biztosíthatna, amelynek keretein belül a károsult, időbeli és személyi korlátozás nélkül, lehetőséget kapna arra, hogy elveszett lakástulajdonjogát vagy bérleti jogát visszaszerezhesse. Meggyőződésünk, hogy a lakásmaffiatevékenység áldozatai jogvédelmét igazán az szolgálná, ha ilyen bűn cselekmény megállapíthatósága esetén az ingatlan tulajdonjogát vagy bérleti jogát ellenérték fejében megszerző jóhiszemű személyek is kötelesek lennének tűrni az eredeti állapot visszaállítását. Ehhez a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok változtatás ára lenne szükség, nevezetesen a polgári törvénykönyv, az ingatlannyilvántartási törvény, a lakások bérletéről szóló törvény, a büntető- és büntetőeljárási törvény módosítására. Mindezeket a tárgyalt törvényjavaslatban nem találjuk meg. Tisztelt Ház! A tö rvényjavaslat olyan okiratszerkesztői kötelezettséget fogalmaz meg, úgy az ügyvédeket, mint a közjegyzőket érintően, amelyek nem teljesíthetők maradéktalanul, főleg az ügyvédek vonatkozásában. Másrészről ilyen törvényi elvárás esetén bármely ügyvéd, illet ve közjegyző ellen korlátlanul indítható majd fegyelmi, vagy akár büntetőeljárás abban az esetben, ha nem tesz eleget azon kívánalomnak, miszerint a szerződés megkötését megelőzően köteles feltárni a szerződő felek valódi szerződéskötési szándékát. Mint is meretes, a polgári jogviszony keretében élők közötti jogügylet esetében a nyilatkozati elv érvényesül. A nyilatkozati elvből következően nem kötelezhető sem maga a szerződő fél, de ebből adódóan nem kötelezhető az okiratszerkesztő sem arra, hogy a szerződő felek valós szerződési akaratát felderítse. Erre sem az ügyvédnek, sem a közjegyzőnek nincsenek meg az eljárási jogosultságai, hiszen mindkét eljárás nem peres eljárás, és nem peres eljárás keretében bizonyítás felvétele nélkül fizikálisan és jogilag lehe tetlen a szerződő felek valódi szándékának kiderítése. A szerződő felek nyilatkozatán túlmenően az okiratszerkesztőnek nincs lehetősége a szerződéskötők valódi szándékának felderítésére sem. Tisztelt Ház! Az előbbiek mellett azt sem tartjuk mellékesnek, ho gy az ügyvédi titoknak a jövőben is szentnek és sérthetetlennek kell lennie, ezt pedig a törvényjavaslatnak is jobban kifejezésre kellene juttatnia. Nemcsak az ügyvédeknek, hanem minden felelősen, demokratikusan gondolkodó polgárnak a lehetőségek keretei k özött küzdenie kell azért, hogy az ügyvédi titok sérthetetlensége fennmaradjon. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a törvényjavaslat feljelentési kötelezettséget ír elő az ügyvédek számára olyan esetekre nézve, amikor a személyi okirattal való visszaélés gy anúja merül fel. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának lejáratása felé tett kormányzati intézkedésnek kell minősíteni
