Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HAJDU ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1513 A törvényjavaslat harmadik része a bírósági végrehajtás szabályait módosítja, lényegében két fő területen. Egyrészt az átláthatóbb eljárás és a jogviták megelőzésének céljával, másrészt annak érdekében, hogy a végrehajtási szakban is kaphassanak segítséget azok, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget. Az első csoportba t artozó rendelkezések közül az ügyféladatok elektronikus úton történő beszerzését emelném ki, amely több összefüggésben is megjelenik a javaslatban. Részben azért, mert a végrehajtási eljárás kezdeti szakasza az adós felkutatása, vagyis róla és a vagyonáról adatok beszerzése, és fontos, hogy ez a rengeteg postai levélváltás, ami jelentős költség- és időráfordítást jelent, a munkafolyamatot minél teljesebb körben kiváltsa az elektronikus ügyintézéssel. A javaslat ezért általános jelleggel is felhatalmazza a v égrehajtót minden olyan elektronikus adatbázisba való betekintésre, amelyből adatokat ma csak papír alapon szerezhet be. Külön rendelkezik a javaslat a gépjárműnyilvántartásról, illetve a polgárok és igazolványaik nyilvántartásairól, nevezetesen azokról a nyilvántartásokról, amelyeket az ügyvéd és a közjegyző is megtekinthet az ügyfél beazonosítása érdekében. Ugyancsak a végrehajtásból eredő jogviták számának csökkentése, illetve az eljárások emiatti elhúzódásának a megelőzése a célja azoknak a rendelkezés eknek, amelyek a végrehajtási kifogások elbírálását gyorsabbá teszik. A végrehajtási tárgyú módosítások másik része alapvetően az adósok segítségére szolgál, hiszen mindannyian tudjuk, hogy bár különféle okokból, de számosan kerültek olyan helyzetbe, amely a tartozásuk fedezetét képező lakás elárverezését is maga után vonhatja. A magánszemély adósok részére ezért a javaslat speciális részletfizetési kedvezményt biztosít. Speciális ez azért, mert alkalmazásának előfeltétele a részlettörlesztés, és mert az ad ós és a hitelező közötti megegyezést kívánja elősegíteni. A kedvezményről szóló jegyzőkönyvet ugyanis megkapná a hitelező is, akinek a véleménye alapján alakulna ki a részletfizetés végleges tartalma. Olyan jogintézményről van szó, amely nem tesz különbség et az adósok között, például nem vizsgálja azt, hogy milyen okból keletkezett a tartozásuk, hiszen ez felvetné akár az indokolatlan megkülönböztetés vádját, és ellentétes lenne az ítéletek egységes végrehajtásának elvével is. Ehelyett azt tartja szem előtt , hogy milyen feltételekkel lehetne elérni a tartozás lehetőségek szerinti önkéntes teljesítését, ez pedig az adós és a hitelező érdeke is egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem tehát a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megs zavazására. Ezzel tudnak önök, törvényalkotók fellépni azok ellen, akik csalással akarnak hasznot húzni mások kiszolgáltatottságából, akik csalással, lopott vagy hamisított okiratokat használnak fel, és adott esetben az okiratokat készítő jogászokat és hat óságokat is félrevezetik. Az e tárgyban korábban benyújtott törvényjavaslattal egyébként valamennyi parlamenti frakció egyetértett, bízom ezért abban, hogy az időközben kibővített és a technikai fejlődés eredményét is tükröző újabb változat ismét elnyeri m ajd támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontjának az ismertetésére kerül sor. A bizottság ülésén többségi és kisebbségi véleményt is megfogalmaztak. 55 perc áll az előadók rendelkezésére, ezt nyilván tudják is, csak a rend kedvéért mondom el. A többségi véleményt Hajdu Attila ismerteti velünk a bizottság előadójaként. A képviselő urat illeti a szó. DR. HAJDU ATTILA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ü gyrendi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő jelentés és törvényjavaslat egymásból következik. Az elmúlt években, jellemzően az elmúlt tíz évben elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban célzatosan jöttek létre bűnszövetkezetek, hogy hiszékeny embereket komoly értékeikből kiforgassák. Ennek az volt az oka, hogy nem eléggé erélyes, sokszor ellentmondásos a szabályozás, valamint az is, hogy az ingatlanforgalommal hivatásszerűen
