Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1489 És akkor itt döbbenünk meg, mert találunk ennél lényegesen nagyobb tételeket is ebben az úgynevezett vidékfejlesztési tervben. Hol a forrás? A fizikai tőke fejlesztésén, a nagyberuházásokon, ahol bizonyos tőkés csoportok, akár agrárenergetikáról van szó, akár másról, bizony (Dr. Magda Sándor: Tizenkét állami gazdaság!) kinézték azokat az európai forrásokat (Dr. Fónagy János: Háromszázból! A többit, azt ti nyúltátok le! - Az elnök csenget.) , amelyek az ő extraprofitjukat fogják növelni. Tudják hány százalék áll erre rendelkezésre az előző 0,50,6 százalékhoz képest? 38 százalék, kedves barátaim, 38 százaléka a vidékfejlesztés forrásainak néhány tőkés csop orthoz fog kerülni, ha ez így valósul meg. (TataiTóth András: Vesszenek a tőkések!) Mert mit tesznek ráadásul ezekkel a forrásokkal? Olyan játékszabályokat szabnak ott, ahol pénz van, hogy csak bizonyos körök férjenek hozzá. Olyan, úgynevezett életképessé gi határokat határoznak meg, hogy a nyilvántartott gazdaságok 95 százaléka - tényadat, 95 százaléka - nem férhet hozzá ezekhez a forrásokhoz. (Dr. Vitányi István: Béla, ne csóváld a fejed, mert ha ismernéd… - Dr. Katona Béla: Ismerem, csak…) Mondhatnék más szempontokat is ebből a vidékfejlesztési tervből. Az európai vidékfejlesztés lehetőségeket kínál a kedvezőtlen adottságú térségeknek - szó volt itt erről , például olyan térségeknek, mint a tanyás térségek, amelyekről nem mondhatjuk, hogy nincs alapos fe lmérés; ahol a Szent István Egyetem, a Lakitelek Népfőiskola és az MTARKK nagyon részletes felméréseket készített és ajánlásokat fogalmazott meg. Ez nem szerepel a fejlesztési tervekben, ezek a térségek nem szerepelnek. Az agrárvidékfejlesztési program k eretében tudják, hogy mennyi pénz van ezekre a térségekre, a kedvezőtlen adottságú térségekre? A hegyvidéki kedvezőtlen adottságú térségekre nulla forint. Itt nem a százalékokat mondom, a forintot mondom, nulla forint. A más szempontból hátrányos helyzetű térségekre tudják, hogy mennyi van, az összes hátrányos térségre? 6,4 milliárd forint hét évre. Ez az összes kedvezőtlen adottságú térségnek szánt forrás, miközben, mondom még egyszer, ott, ahol a tőkés csoportok megjelentek, 536 milliárd forint van, kedve s barátaim. Na, ezért mondja az ember azt, hogy nem pusztán az a kérdés, hogy mennyi forrás fog itt rendelkezésre állni, hanem, kedves barátaim, a vidék jövőjét az fogja meghatározni, hogy ezek a források kihez jutnak. Azokon a jogcímeken, kedves barátaim, a terveik szerint, amit benyújtottak Brüsszelben, amely nem szerepelt tehát a vitákon, amely nem került a parlament elé, olyan arányok vannak, amelyek arra utalnak, hogy a vidék társadalma, a vidék gazdasága megerősítése számára fontos forrásokra vagy jog címekre alig találunk forrást. Azokon a jogcímeken pedig, ahol források vannak, méghozzá nem is akármilyen arányban, ott olyan játékszabályokat szabnak, kedves barátaim, hogy ahhoz csak egy elképesztően szűk felső tőkés csoport képes hozzáférni. Erről szól ez a történet, barátaim. Amikor a politikai vitanapot kezdeményeztük, abban reménykedtünk, hogy ezen az elképesztő arányon tudunk változtatni (Gőgös Zoltán: Nincs javaslat! Semmilyen javaslatot nem kaptunk!) , hogy valóban a vidék megmaradását fogják szolg álni azok a források, amelyeket az Új Magyarország vidékfejlesztési programban mint lehetőséget Európa részéről felkínáltak. Úgy tűnik, hogy más irányt vettek az események. Úgy tűnik, hogy egy olyan irány bontakozik ki, amelyet Korten úgy fogalmazott meg n agyon egyszerűen, hogy egy modern kétpártiság alakul ki a világban, kedves barátaim, ahol az egyik oldalon állnak a globális tőkeérdekek a helyi rezidenseikkel, a másik oldalon pedig a helyi közösségek. Nagy baj akkor van, ha az állam, amit a közösségek az ért hoztak létre, hogy a saját érdekeik mentén hozzon ki a gazdaságból olyan teljesítményeket, amelyek a köz számára hasznosak, nos, ha az állam a közpénzeknél is átáll a tőkés társaságok oldalára. (Dr. Géczi József Alajos: …a konzervatív marxizmus, nem?) Ezzel kell itt brutálisan szembesülnünk, és ez az, ami a közösségeinket mélységesen és hét éven keresztül súlyosan veszélyezteti, ha ezeken az arányokon nem sikerül változtatni, és ha valóban nem lesznek hajlandók ezekről a kérdésekről nyílt színi vitát fo lytatni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
