Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
148 ebbe, hogy mi is a közszolgáltatások definíciója. Ugyanígy nagyon helyes, hogy az egyenlő esélyű hozzáférést is definiálta pontosan törvény. Ugyanúgy helyes, hogy a közszolgáltatáso khoz való egyenlő esélyű hozzáférésről is külön rendelkezik, és külön pontban említést tesz a törvény. Két dolog mindenképp támogatható, bár a kritikákat el fogom később mondani. Az egyik az időpontok előrehozása - itt az önkormányzati intézmények akadálym entesítésére gondolok - 2013ról 2010re, illetve hogy anyagi forrásokban többet jelöl meg ez a törvény, mint a tavalyi, egy évvel ezelőtti. Az egy más kérdés, hogy ezek a források nem kormányzati pluszforrások, nem kormányzati pluszösszegek, hanem leírták azt, hogy majd az Európai Unióból beérkező pályázatok és pénzek alapján többet tesznek hozzá, abból tesznek hozzá. Majd az önkormányzatok olyan önrészt tesznek hozzá, 5060 százalékos önrészt, amelyet elvárnak tőlük, és kötelezően pedig meg kell valósítan iuk azt a feladatot, amelyet a törvény előír. Ezek után, ha megengedik, én áttérek magára a törvénytervezet bírálatára is. Tudom, hogy önök mindig… - és államtitkár úr biztos el fogja mondani a véleményét akár Hirt Ferenc, akár az én hozzászólásomra, és az t is tudom, hogy a stílusában is olyan lesz, mint minden törvénynél a hozzászólásában, pedig amit mondunk, az építő jellegű lesz most is, Hirt Ferencé is az volt, és az enyém is az lesz. Ennek ellenére várom az ön kritikáját és fogom is állni azokat. A kor mányzat feladatainál, ahol eddig évről évre meghatározta, hogy milyen feladatokat kell megvalósítani, bizonyos szempontból érthető módon kivette a dátumokat. Egyszerűen azért, mert az a pazarlás, amit az új kormányzati negyed építésével elkezdtek, valószín űleg soksok minisztérium akadálymentesítését idővel fölöslegessé teszi. A kérdés már csak az, hogy tudjáke ezek a minisztériumok vagy középületek, hogy hova fognak költözni, valóban el fognake költözni, ezért érdemese még beleinvesztálni pénzt az akadá lymentesítésbe, vagy nem kell már semmit tenni érte, mert amúgy is el fognak költözni. De akkor két év múlva, három év múlva, négy év múlva? Nem derül ki ebből az anyagból, tehát semmilyen ütemezés nincs kormányzati területre. A végén persze kapkodás lesz, mint ahogy megszoktuk egyébként az elmúlt években. Most az önkormányzati területre és feladatokra rátérve, a következőre hívnám föl a figyelmet. A törvénytervezet nagyon helyesen kiemeli - idézetet mondanék , hogy „a fogyatékos személynek joga, hogy álla potának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, felnőttképzésben, továbbá felnőttoktatásban vegyen részt”. Nagyon helyes, elfogadható. Csak akkor kérem szépen, hogy lapozzanak át a mellékletre is, a törvénytervezet mellékletére, amelyben a következő megdöbbentő sorokat lehet látni, illetve oszlopokat. 2000 fő alatti településeknél az önkormányzatoknak két feladatot kell elvégezniük, az egészségügyi alapellátás akadálymentesítését, illetve az önkormányzati ügyfélszolgálathoz vagy pedig az önkormányzathoz való bejutásét. És mi van az óvodával? Mi van az iskolával? Ezeken a településeken nem élnek fogyatékos emberek? Adott esetben, ahogy Ferenc is mondt a, nem tanítanak fogyatékos emberek? Őnekik oda nem kell bejutni? De ha megnéznek a táblázaton belül egy másik nagyon szomorú sort, az pedig a középfokú iskolák helyzetére vonatkozik. Középfokú iskolákban, legyen az szakképzés vagy gimnázium, egészen a meg yei, illetve fővárosi önkormányzati kezelésű iskolákig nem kell e szerint a törvényjavaslat szerint elvégezni 2010ig az akadálymentesítést. Hogy áll ez összhangban a törvénytervezet előbb idézett paragrafusával? Miért szorítják ki őket, vagy miért nem aka rják segíteni ezeket az önkormányzatokat? A másik, amire szeretném fölhívni a figyelmet, az maga a pályázat elkészítése. Ha egy önkormányzat valóban olyan akadálymentesítést akar elvégezni és végrehajtani, amely valóban a célját is eléri, komoly tervezés k ell hogy megelőzze. Ez sok százezer forint. A legkisebb településeknek sincs sokszor erre pénze, és ehhez még hozzájön az, ha esetleg megnyerik a pályázatot, amelynél az anyag szerint is 34,5 millió forintra számítanak kistelepülésenként, az 5060 százalé kos önrész minimum 2 millió forint.