Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1470 évvel ezelőtt jóval nagyobb és jelentősebb telep ülés volt , a kistelepülések gondjait látom. Gazda képviselő úr arról beszélt, hogy a nagy szárnyvonalakat erősíteni kell. Nagyon jó, hamarabb eljutunk a fővárosba, biztosan - most a kistelepülések gondjairól beszélünk. Arról beszélünk, hogy nincsen iskol a. Nem baj, jobb oktatást adó, nagyobb települések iskolájába visszük gyermekeinket. Miből? Ugyanis az önkormányzatoknak a csökkentett normatív támogatású hozzájárulása a közlekedéshez bizony igen nehézzé teszi ezt a dolgot. Táplálkoznunk kell. A bolthálóz at sajnálatos módon a vidéki kistelepüléseken, kis falvakban megszűnőben van. Na, nem baj, vannak helyette óriási, nagy, gyönyörű szupermarketek. Csak oda is el kell jutni, és már az előbb említettem: az úthálózatunk sajnos olyan, amilyen, a tömegközlekedé sünk sajnos olyan, amilyen, nem kedvez a kistelepülésen élőknek. A szellemi táplálék, sajnálatos módon a régi, ősi dolgok, hagyományok őrzése megint nagy hiány a kistelepüléseken. És ezek olyan dolgok, amire valahonnan külön forrást kellene kapni. Köszönöm . (13.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Puskás képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Iván László képviselő úrnak, Fidesz. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves részt vevő Képviselőtársak! Azt hiszem, oly sokat beszéltünk és beszélünk h ivatalosan is meg magánemberként is a különböző kockázatokról, amelyek a mindennapi életünket, egészségünket, életminőségünket és így tovább érintik. Ezeknek a nagyon fontos kockázatoknak egy nagyon fontos tételéről kevésbé és kevésbé hatékonyan beszélünk, ez pedig a lelki egészségre vonatkozó kockázatoknak a csoportja és az a kosara, amellyel sokkal többet kell foglalkoznunk, ahogy már a motivációnál is említettem, mint eddig. A vidék jelenleg, akár tetszik, akár nem, az előzményeket figyelembe véve és sok oknál fogva, szociokulturális izolációban él. Ez a szociokulturális izoláció, amivel én a '60as évektől a '80as évekig foglalkoztam, míg végül a disszertációmban az Akadémián meg tudtam védeni, azt is jelenti, hogyha ezen nem fogunk változtatni, akkor m inden oda fordított, mindenféle civilizatorikus eszköz, módszer és pénz kevésnek fog bizonyulni, és az esélyközeliséget és az esélyigazságosságot nem fogjuk tudni elérni és biztosítani. Jani bácsi, a kisbíró annak idején kidobolta, s biztosította. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Iván képviselő úr. 28 másodpercre megadom a szót Gyenesei István független képviselőnek. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az iskolák he lyzete újra előkerült. A vidék iskolai helyzetének reális megítélése tulajdonképpen talán a legfelelősségteljesebb kérdés, és erre a szülők adják meg az igazi választ akkor, amikor a vergődő iskolákból elviszik a szomszédos, erős iskolába a gyereküket. A k érdés az tehát, hogy kevesebb, jól felszerelt iskola vagy több vergődő iskola? Erre a szülők megadták a választ, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy erre lehetőséget teremtsünk: ha kell, a közlekedésben, ha kell, az önkormányzatok támogatásával, ha kell, akkor pedig az iskolák fejlesztésével. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Gyenesei képviselő úr. Harrach Péter képviselő úr hozzászólása következik, Kereszténydemokrata Néppárt.
