Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
1466 A saját körzetemben vannak olyan példák, hogy kis, 600 fős településen, ahol iskola nincsen év ek óta, de azzal, hogy polgármesterváltás történt, csoda módjára fejlődik a település, bővül; míg korábban ugyanilyen feltételekkel nem tudott bővülni, pedig egy nagyon jó helyen van, nagyon fejlődőképes övezetben van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ugyanakkor van olyan önkormányzat, ahol folyamatosan csúszik lefelé az önkormányzat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (12.50) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra jelentkezett Iván László képvise lő úr, Fidesz. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! A második világháború után tulajdonvesztett Magyarország lelki vívódását tekintve szeretnék egy idézetet felolvasni az előző hozzászólásomhoz kapcsolódóan a motivációt ille tően. „Arra a nagy kérdésre aztán, hogy vajjon vane a magyarságnak ereje és képessége a mulasztást pótolni és állami meg társadalmi életét… úgy átalakítani, hogy a vele ezer éven át jóban, rosszban egyaránt egyesült idegen elemek előtt ragyogó csillagként tündököljön, erre nyugodtan… igennel felelhetni.” „Ha szüntelenül és semmitől meg nem zavarodva a jelenkori műveltség és szabadság útján tova haladsz és ha a türelem és honszeretet azon elveihez ragaszkodol, a melyekkel őseid itt hazát alapítottak és nemz etet teremtettek, a mely ezredévi szenvedés után most új életre ébred, nemzetet, a mely büszkén tekint a multra és reménnyel a jövőre!” Mit gondolnak, ki írta 1895ben? Vámbéry Ármin „A magyarság keletkezése és gyarapodása” című könyvében. Ezt kívánom mind annyiunknak! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő SZDSZes képviselő nincs a teremben. Következik Mikola István képviselő úr, Fidesz. DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Hallgatva az előttem szólókat, valóban, én is elmerengtem azon, hogy volt két olyan időszak, amire szívesen emlékszünk vissza. Az egyik az Antallkormány idején, a másik pedig a polgári kormány idején volt. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiból: Na!) A zászlóátadásokra gondolok, amikor mármár azt hittük, hogy a nagy írónak, Kodolányi Gyulának nincs igaza, amikor azt írja, hogy a magyar agóra mítoszai rendíthetetlenek. Akkor rendíthetőnek tűntek a magyar agóra mítoszai, oldódott vidéken a depressz ió, a konokság, a lelki bajok, a magatartászavarok, és optimisták voltunk. Most pesszimisták vagyunk, bár tudom, hogy vidéken nem egységes a kép. Én elsősorban az egészségügy oldaláról figyelem a helyzetet. De szomorúan kell mondanom, hogy a megbetegedési, halálozási mutatók, a születéskor várható átlagos élettartam, a csecsemőhalandóság az ország bizonyos térségeiben aggasztó méreteket öltött. ÉszakkeletMagyarországon sajnos vannak olyan térségek, ahol a férfiak születéskor várható átlagos élettartama ali g haladja meg a 45 évet. Roma közösségek lakják ezeket a térségeket, sürgős segítségre szorulnak. Vannak persze az országban boldogabb, jobb térségek is, de általában elmondható, hogy nem jó irányba megy egészségügyi, népegészségügyi szempontból a vidék. A zt hiszem, Csáky András idézett egy verssort, amit Veres Péternek tulajdonított, de a verssor nem Veres Pétertől származik, ugye az ezernyi fajta népbetegség. Bizony hellyelközzel néhány vidéki településen ma megint kezd érvényes lenni József Attila verse , amikor úgy ír, hogy „Ezernyi fajta népbetegség / szapora csecsemőhalál, / árvaság, korai öregség, / elmebaj, egyke és sivár / bűn, öngyilkosság, lelki restség, / mely hitetlen, csodára vár, / nem elegendő, hogy kitessék: / föl kéne szabadulni már!/” Elég sok felszabadításra váró térség van ma Magyarországon. Sajnos azt kell mondjam, hogy a szegénységgel, amely önmagában betegségeket indukál, a foglalkoztatási problémákkal, amely
