Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
1455 400 ezer munkahelyet, majd óriásplakátokon hirdették öles betűkkel 2006ban az újabb 400 ez er munkahelyet. Ha csak egyet a kettőből beváltottak volna, akkor most nem ezeket az adatokat mondhattuk volna el. Tisztelt kormánypárti Képviselők! Csoda, hogy elkeseredett a vidéki ember? Nem! Vidéken egész egyszerűen megszűnt a létbiztonság. Nem a polit ikai demokrácia, nem a sajtószabadság, sőt nem is az infláció visszaszorítása a kérdés, hanem az életszínvonal megtartása és a létbiztonság visszanyerése. A falusi lakosok nemcsak a helyzetük, hanem lelkiállapotuk miatt is támogatásra szorulnak. És valljuk be őszintén, hogy a cigányság kulturális, társadalmi és szociális elmaradásának kérdése is alapvetően a kis- és az aprófalvas Magyarország ügye. A falvak népességét szinte mindenki becsapta. Önök aztán többszörösen megtették azt az elmúlt öt év alatt. Ma a falusorvasztásnak, a falurombolásnak az éveit éljük. Van egy emlékképem úgy 1970 környékéről: egy kisgyerek fél 7 környékén áll a buszmegállóban, majd utazik pár tíz kilométert az összevont iskolába, és délután 6 órakor ér haza. Ma ugyanez a helyzet. Önö k pedig ugyanezt a jövőt szeretnék kivetíteni a vidéki gyermekeknek, mindezt az integráció jegyében, azért, mert önök rosszul értelmezik a közszolgáltatást. Önök mindent piaci alapra szeretnének helyezni, piacosítani akarnak ott is, ahol az államnak kell s zerepet vállalni. Ezért öt év kormányzásuk eredményeképpen iskolabezárásokról, postabezárásról, buszjáratmegszüntetésről, szárnyvonalbezárásról, kórházbezárásról, önkormányzatok ellehetetlenítéséről beszélhetünk. Öt év alatt nem találták meg a helyes vála szt. Biztos vagyok benne, hogy a mai vitanap végére sem fogják megtalálni a helyes választ. Öt év alatt önök panaszkodnak, hogy az ellenzék nem hagyja önöket kormányozni. A vidékiek pedig nem panaszkodnak, nem is sírnak, hanem most már befelé fordulnak, és önök ma újra ígérgetnek. Újra ígérgetnek munkahelyet, és újra ígérgetnek milliárdokat, a vidékre tejjelmézzel folyó Kánaánt. Pedig el kellene érni, hogy önök is megértsék: Magyarország sikere a falu jövőjétől függ. Arany János ezt írta: „Terhes kalászok habzó aranya / Borítsa földed, - s a csinos tanya, / Mely ott fehérlik zöld fasor megett, / Hordjon magán jólléti bélyeget”. Mi ezt az utat ajánljuk a vidéknek. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Gőgös Zoltán: Jó, csak azt nem halljuk, hogy ho gyan! - Jakab István: Most nálatok van a lehetőség, a felelősséggel együtt!) ELNÖK (Harrach Péter) : Gulyás József képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőjének adom meg a szót. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vidékfejles ztés vagy falurombolás? Ezt a kérdést vetette fel, ezt a kérdést állította szembe a legnagyobb ellenzéki párt, amikor ezt a vitanapot kezdeményezte. Azt gondolom, hogy könnyű állást foglalni: természetesen vidékfejlesztés. Minden felelős politikai erő a pa rlamentben, minden felelős demokrata, aki tehet valamit a közjóért, azt mondja, hogy vidékfejlesztésre van szükség. Azt mondja, hogy tennünk kell azért, hogy a vidék modernizációja is megtörténjen. Azt mondja, hogy Magyarország modernizációja nem képzelhet ő el úgy, hogy csak a centrumok, a nagyvárosok modernizációját végezzük el, hanem teszünk azért, hogy a vidék is fejlődjön és felzárkózzon. Lehet egy olyan helyzetet teremteni egy ilyen parlamenti vitában, tisztelt képviselőtársaim, hogy arról beszélünk, hogy hogyan lesz úrrá rajtunk a kétségbeesés. Vannak nagyon komoly problémái a vidéken élő embereknek. Nagyon komoly problémákkal küszködik, és nagyon komoly problémákkal terhes a magyar önkormányzati rendszer. Valóban, az életminőség javításáért közös felelősségünk, hogy tegyünk, ugyanakkor érdemes szembenézni azzal, hogy hogyan jutottunk idáig, milyen mozgástérrel bír ma a kormányzat, milyen mozgástérrel bír ma a jogalkotó abban a tekintetben, hogy tegyünk a vidéken élő emberekért.
