Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
1453 Térségben kell gondolkodni és gondoskodni a vidékről - vallom én, és remélhetőleg nagyon sokan. A helyi döntési lehetőségek és a melléjük rendelt források határozzák meg azt, hogy adott időszakban, adott helyen erősödik vagy éppen gyengül egy térség vidéki jellege. Mert mindkét folyamatnak tanúi vagyunk, tan úi lehetünk, és befolyással vagyunk rá. Személyes célom volt mindig is, hogy megteremtsük, megtartsuk az élhető élet feltételeit a somogyi településeken, és ez ma is sokunk számára az igazi kihívás. Nem engedhetjük meg, hogy kiürüljenek a vidéki iskolák, a művelődési házak, a templomok, a posták. Mert ha igen, akkor nincs más út, mint hogy kulcsra zárják őket, és keresni kell a következő megoldást, hogy a szolgáltatás eljusson. Mi a megoldás? Aktív vidékfejlesztő politika, nemcsak szavakban, de érzékelhető módon is. A legfontosabb támogatott cél kell hogy legyen a megélhetési feltételek komplex javítása és kialakítása, a leépülés megelőzése, mert visszafordítani már nagyon nehéz, megelőzni sokkal könnyebb. Ez sem egyszerű, de sokkal könnyebb. Természetesen h iba lenne mindenütt minden szolgáltatást igényelni. És itt bújik elő a kistérség szerepe. Kulcskérdés az, sikerüle a szolgáltatás elérhetőségét biztosítani. És ehhez úthálózatra van szükség, ehhez megfelelő közlekedési, tömegközlekedési feltételekre van s zükség, színvonalas utazó, helybe hozott szolgáltatásra, és olyan telekommunikációra, ami egy valós eMagyarország lehetőségét teremti meg minden egyes településen. És még valamire szükség van: közbiztonságra, a közbizonytalanság és a közfélelem helyett. I gaz, másutt is, de a kistelepüléseken, a magyar vidéken különösen szükség lenne nagyobb közbiztonságra. Kedves nem vidéki Képviselőtársaim! Talán a legfontosabb az lenne, ha a nem vidéki Magyarország felismerné, hogy számukra sincs más járható út, mint a v idék fejlesztése. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : MSZPs képviselő következik; Demendi Lászlóé a szó. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meghallgatva a vezérszónokokat, túlsá gosan boldog nem lettem. Azt hiszem, hogy elmondtuk, elmondták, hogy ki mit gondol egymásról. Én azért csak annál maradok, hogy azt hallgassák meg, hogy én mit gondolok. (Moraj a Fidesz soraiban. - Dr. Vojnik Mária közbeszól.) A mezőgazdaság állapota törté nelmünk során mindig alapvetően meghatározta a vidék sorsát. Ez most sincs másképpen, és a jövőben sem lesz ez másképpen, még akkor sem, ha rögzíthetjük, hogy a mezőgazdaság része a vidékfejlesztésnek, de nem egyenlő azzal. A vidék jelentősége a XXI. száza d emberi társadalmában folyamatosan növekszik, a mezőgazdaság átalakulásával együtt járó tendenciáknak vagyunk a tanúi. Maguknak a mezőgazdálkodóknak tudomásul kell venniük, hogy a mezőgazdálkodás céljai változóban vannak. Hármas célrendszer az, amelyet kö vetnünk kell, amely a feladatokat is meghatározza. Az első az élelmiszertermelés, a második az ipari alapanyagok termelése, a harmadik a környezet karbantartása. A városi társadalomnak másrészről pedig tudomásul kell vennie, hogy a magyar élelmiszerterme lésnek nagyobb a társadalmi közhaszna, mint az iparcikkgyártásnak vagy bizonyos szolgáltatásoknak, mert az élelmiszertermelés mögött és a három funkció mögött rendben tartott vidék, rendben tartott mezőgazdasági táblák, mezőségek és erdők húzódnak. A vidé k zászlóshajója véleményem szerint az elkövetkezendő hét évben az Új Magyarország vidékfejlesztési program kerete, az Új Magyarország vidékfejlesztési programban meghatározott feladatok. Egy új iparág születik a vidéken a magyar mezőgazdaságban, ez a megúj uló energia. Az élelmiszertermelés a piac és a minőség jegyében zajlik majd. A szerkezetváltás területén választ ad a program azokra a kihívásokra, amelyek jelenünket jellemzik. A megújuló energia alapanyagainak termelése 2015re talán az egymillió hektár termőterületet is el fogja érni. A gabonaféléknél piaci oldalról a bioetanolgyártás felhasználása csökkenti a megtermelt többletet, az állattenyésztésben
