Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1445 azzal, hogy semmiféle olyan vagyontárgyat az állam nem ajánlott föl, amel yet a kárpótlásra jogosultak ki tudtak volna vásárolni. Hanem mi volt fölajánlva? A föld volt fölajánlva, az úgynevezett szövetkezeti, mezőgazdasági vagyon meg az infrastruktúra. Vitte is boldogboldogtalan, méghozzá olyan szerencsésen, hogy 200 ezer forin tos üzletrészért vittek anyakocát a Pick szalámihoz abban a szent pillanatban, mert a 200 ezer forintos üzletrészért kaptak egy darab kocát. Nyilván nem ért 200 ezret az üzletrész sem meg a koca sem, de azt mondta, hogy legalább valami van. Nos, ez olyan s ikeresen történt, hogy a kilencvenes évek közepére kiürült a falu mint megtartó erő, kiürült mint munkahely, és kiürült minden szempontból. Hogyan kellett volna ezt csinálni? Utólag persze lehet ezen vitatkozni. Ha valamit meg akarok szüntetni, és azt mond om, hogy ez a szövetkezeti struktúra rossz, ez a mezőgazdasági termelési rendszer rossz, akkor elkezdem építeni mellette az újat, és fokozatosan váltok át, illetve adok olyan közgazdasági szabályozási lehetőséget, hogy azt mondom, te, kedves barátom, nemcs ak a profitra mész, hanem bizonyos állami feladatokat is átvállalsz ott helyben, ezért az adózásban ezt neked elismerem. Ékes úrral annak idején beszélgettünk arról, hogy a szövetkezeteket ne keverjük már bele a tisztán profitorientált kft.k, rt.k meg zr t.k világába, mert nem ugyanaz a feladatuk. Itt van egy szolidaritási elv is a szövetkezeti tagok irányába, nemcsak egy profittermelés. Mindegy, ezen túl vagyunk. Tehát sikerült a magyar vidéket, elsősorban a politikai izomcsatározások okán olyan szintre vinni, amit az Európai Unió az ötvenes években volt kénytelen megtapasztalni, amikor rájött, hogy hoppá, elnéptelenedés van, elindulnak a falvakból, és váltani kell. S az Európai Unió mit csinált, egyébként nem biztos, hogy helyesen? Azt mondta, hogy akkor óriási agrártámogatásokat fogunk osztogatni, hogy maradjatok ott, az egész európai uniós költségvetés felét csupán agrártámogatásokra, függetlenül attól, hogy ki mit termel, van piac, nincs piac, nyomjuk oda, hadd maradjon ott. Aztán rájöttek, hogy ez sem tartható, és az Agenda 2000rel azt mondták, hogy most pedig váltani fogunk, barátaim - egyébként helyesen , a termeléshez kötött támogatásokat csökkenteni fogjuk, és a vidékfejlesztési támogatásokat növeljük. Miről szól a vidékfejlesztési támogatás? A v idékfejlesztési támogatás nemcsak az útról szól, hogy oda lehessen jutni abba a faluba, nemcsak arról szól, hogy legyen egy munkahelyteremtő feltételrendszer - bár arról is lehetne vitatkozni, hogy ez mit jelent , és nemcsak arról szól, hogy a gyerekeknek milyen iskolájuk lesz. Ez egy olyan szociológiai közeg, amelynek a fenntartása, a megtartó ereje önmagától is függ. Egy olyan faluban, amely nem egy rossz adottságú falu - most nem mondom meg a nevét , azt látja az ember, hogy minden helyi gyerek, aki eg yetemre vagy főiskolára jár, azt mondja, ha elvégzi az egyetemet vagy a főiskolát, nem hajlandó azon a településen dolgozni. Viszont pedagógushiány van, és 2025 kilométerről hozzák oda a pedagógust. Aztán most már hál’ istennek van idegenforgalmi szakembe rigény is, akiket ismételten máshonnan hoznak, mert a saját faluja nem tudja megtartani a gyerekeket. Azért el kellene gondolkodni azon, hogy mi ennek az oka. Azt mondja a gyerek, hogy én már világot láttam, eljutottam X egyetemre, esetleg - ne adj’ isten - külföldi ösztöndíjjal, akkor nekem most már a világ kinyílik; és barátaim, sokszor még azt is halljuk, hogy már nemcsak arra a településre nem akar visszamenni a gyerek, ahonnan származik, hanem azt mondja, hogy próbáljuk meg külföldön, próbáljuk meg a d iplomát valahogy ott konvertálni. Ezzel a folyamattal szemben nekünk nagyon keményen, az összes eszközünkkel élve szembe kell fordulnunk. Nézzük meg, hogyan nézett ki a foglalkoztatottság! A foglalkoztatottság 1990ben a falvakban, a vidéken 20 százalék kö rül volt a mezőgazdaságban. Most 5 százalék, tehát egynegyedére csökkent. Hol van a háromnegyed rész? Egyrészt elment nyugdíjba, másrészt elvándorolt, van egy erőteljes népességcsökkenés. Elindultak a PHARE- és SAPARDprogramok, aki be tudott szállni, be t udott, aki nem, az nem. Hogyan tudták ezeket a programokat összerakni, és kik tudták összerakni? Akik elkezdtek gondolkodni. Államtitkár úr nagyon helyesen említette a kistérségi fejlesztési terveket. Ha mi itt nemzeti fejlesztési terveket meg mit tudom én , még mit lepakolászunk, ha azt helyben nem töltik
