Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1442 világelső, de az önök által is ismert Nokia mobiltelefongyáruk is létezik? Mégis a hitvallásuk az, hogy a mezőgazdaság nélkül Finnország nem lét ezik. Vajon hogyan jutottak erre a következtetésre? Úgy, hogy mondjuk, 1990 előtt nem a szovjet modellt követték a mezőgazdaságban - mint az önök elődei 1947től 1990ig , és hoztak létre egy kolhozrendszert, viszont 1990 után sem azt a délamerikai model lt követték, amelyet önök most követnek, és latifundiumokban, tőkés nagybirtokrendszerben próbálják megoldani a mezőgazdaság problémáját. Nem ezt a modellt követte Finnország, hanem az európai modellt; azt az európai modellt, ahol az átlag birtokméret jele nleg 19 hektár egy gazdálkodói egységre vonatkoztatva. Finnországban, amely 33szor (Sic!) nagyobb, mint Magyarország, jelenleg az átlagos birtokméret 33 hektár egy gazdálkodóra vonatkoztatva. Nagyon tanulságos adatokat adtak át nekünk - Bedő Tamás MSZPs képviselőtársammal egyetemben - a finn kollégák. De mi is ez az európai modell, amit éppen Magyarország nem akar követni, éppen a Horn, a Medgyessy, majd az első Gyurcsány 1es és Gyurcsány 2es kormány nem akar követni? Az európai mezőgazdasági modell m ultifunkcionális, többfunkcionális mezőgazdaság. Mit is jelent ez? Azt, hogy nem tisztán élelmiszertermelés a célja - valóban, az első és a legfontosabb talán ez , hanem a társadalomtól átvett szerepeket is magára vállalja, és ezzel hatalmas segítséget n yújtott a vidéken élőknek. Hogyan? A társadalomtól átvette a vidék eltartóképességéről való gondoskodást, ez nagyon nagy szerepköre a mezőgazdaságnak; a társadalomtól viszont átvette a tudatos környezetgazdálkodást, nagyon nagy szerepe ez a mezőgazdaságnak . (11.00) Főleg akkor, amikor az utóbbi időkben úgy tűnik, Magyarország egyetlenegy kitörési pontja lehet, hogy tiszta agrárkörnyezetben tudunk élelmiszert termelni, mert erre egyre nagyobb az igény a kulturált fogyasztói társadalmakban. És ami számomra ta lán a legkedvesebb társadalmi átvett funkciója a mezőgazdaságnak: a kultúra és a nyelv ápolása és továbbhordozása. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nos, éppen ezek azok a funkciók, amelyek ma veszélybe kerültek. Hisze n hiába mondják nekem, hogy a mezőgazdaság csak 56 százalékkal veszi ki részét a bruttó hazai termelésből. Matematikailag, statisztikailag ez igaz, csak akik ezt a számot ismerik, azoknak kellene ismerni, hogy mit jelent az úgynevezett agrárbiznisz, amit a közgazdaság nyelvezete így nevez, azaz mekkora azon vállalkozások száma, amelyek kizárólag azért léteznek, mert a mezőgazdaságot kiszolgálják. Kikről is van szó? Hogy néhányat említsek: alapvetően például a gépgyártókról, az eszközgyártókról. Aztán a szo lgáltatók sokaságáról, ami ma már elengedhetetlen a mezőgazdaságban, a növényvédőszergyártókról, a termésfokozógyártókról - a műtrágyagyártó cégekre gondolok , a gazdabolthálózatról. Gondoljuk csak el, hogy egy gazdaboltban mekkora terméklista szerepel. Azok a vállalkozások mind azért léteznek, mert egyetlenegy céljuk a mezőgazdaságnak eladni ezeket a termékeiket. Aztán, hogy még megemlítsek egy nagyon fontosat, ami Magyarországon már alig létezik, a feldolgozóipar. Ha mezőgazdaság nem létezne, akkor ők sem léteznének. Mennyien vannak ők? Ekkor kiderül, hogy ugyan igaz, hogy a mezőgazdaság csak 56 százalékkal veszi ki a részét a bruttó hazai termelés értékéből, de 25 százalék azon vállalkozások sokasága, amelyek kiszolgálják a mezőgazdaságot. Azaz, uraim , tönkre lehet tenni ezt a mezőgazdaságot, lehet mondani, hogy nem számít az a 45 százalék, hát alig adnak hozzá valamit a bruttó hazai termeléshez, de vele bukik az a 25 százalék, aki vidéken helyben van, és munkahelyet, további megélhetést biztosít a me zőgazdaságon keresztül a helyben lakóknak. Ezt veszélyeztetik önök ezzel a modellépítésükkel. Mert milyen modellt építenek önök? Hát ezt Németh Imre, Szanyi Tibor és Magda Sándor tökéletesen megmondták 2002ben. Azt mondták, hogy 500 meg 1000 hektár alatt nincs is termelés az Európai Unióban. Mint említettem, 19 hektár az átlagos birtokméret az Európai Unióban. (Gőgös
