Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1440 Tisztelt SZDSZes képviselők, milyen lenne egy város posta, vasút és iskola nélkül? Ennyit az ígérgetésekről. Az őszödi beszéd és az az óta történtek, a kormánypártok pálfordulása mára már nem meglepő. Sőt, a kormány annyira megfeledkezett ígéreteiről, hogy a 2007es munkatervében egy szó sem esik a vidék fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslatokról. (10.50) Tisztelt Országgyűlé s! Minden fejlett európai állam pontosan tudja, hogy a vidék, a mezőgazdaság szerves részét képezi egy országnak, nélkülük nem lehet és nem is szabad kormányozni, mint ahogy puszta ígéretekkel vagy jól hangzó lózungokkal sem. A vidék Magyarországa értetlen ül és elkeseredetten áll az utóbbi idők történése előtt, mintha a történelem ismételné önmagát. A Rákosirendszer terméke volt a falurombolás, ez volt az az idő, amikor az embereket a téeszekbe kényszerítették, a fiatalokat elül dözték a falu megtartóerejének növelése helyett. A vidék irányításának politikai technikái ma is több hasonlóságot mutatnak: visszajött a tanácsrendszer, az önkormányzat lehetősége szűkül, a választott ellenzéki polgármesterek helyett bukott szocialista fu nkcionáriusok döntenek a területfejlesztési pénzek elosztásáról. Mi az, amit a vidéken élők elvárhatnak az államtól? Megfelelő képzés gyermekeinknek, munkahely és jó közlekedés a felnőtteknek, ez az, ami elsősorban megtartja a vidéken élőket. Az iskola és a közlekedés pont az a kettő, amit a jelenlegi kormányzat lábbal tipor. Eljött az iskolabezárások időszaka, a kormány szűkmarkú finanszírozása következtében iskolák százaira kerül lakat, gyerekek ezrei kényszerülnek rossz közlekedési viszonyok között hajna lban más településekre iskolába járni. A kormány az idei évben a józan ész, a környezetvédelem és az Európai Unió jelenlegi közlekedési stratégiájával megy szembe a vasúti szárnyvonalak leépítésével. Az 500 kilométer szárnyvonal bezárása, amire márciusban került sor, több százezer ember életét nehezíti meg. Mindezek mellett szinte biztosra vehető, hogy a nyilvánosságra került, 82 felfüggesztendő vasútvonalat tartalmazó listán lévő vonalak többsége is előbbutóbb a bezárás sorsára jut, csak idő kérdése, hogy mikorra szervezik át a menetrendet, hogy aztán kihasználatlanságra hivatkozva bezárják ezeket is. Nézzék meg, ma így néz ki egy kisvárosi menetrend március 3a óta! Ennyi vonatpár szűnt meg! (Felmutatja az iratot.) Tovább nehezedik a helyzet, ha a posta i s bezár. Februárban és márciusban a korábban végrehajtott 500 postabezárás után újabb 104gyel gyarapította a listát a szociálliberális kormány. Helyette mobilposta van, és van a mobilpostának is mobilpostája. Hogyan lehet ez, tisztelt képviselőtársaim? A postaautóban elhelyeznek egy biciklit, amelyre aztán a költségtakarékosság jegyében a faluba érve felugrik a postás, és ezzel járja körbe a települést. Mennyire modern szolgáltatás ez? Tisztelt politikustársak, hóban, fagyban, sárban kint állunk a kapu elő tt, és várjuk a bizonytalan időben érkező postást, miközben egyébként a megszokott közösségi tereket bezárják. Tisztelt jelen nem lévő miniszterelnök úr, nem érzi a szavai és a tettei között meghúzódó különbséget? Hogyan akarja fejleszteni a magyar társada lom tudását és szakképzettségét, ha első lépésként lehetetlen helyzetbe kényszeríti a falusi iskolákat? Miután tisztán látható, hogy sem a közlekedést, sem a vidéki oktatást önök nem támogatják, vegyük sorba a további faluromboló tevékenységeket. Nézzük az egészségügyet! Az egészségügyi reformnak csúfolt kormányzati cselekvéssorozat eredményeképpen a vidéki emberek számára még nehezebbé vált az élet. A területi ellátás zűrzavaros kijelölésének eredményeként egyegy orvosi kezelésért akár több száz kilométer t kell utaznia egy vidéki betegnek, már aki egyáltalán megteheti, hogy igénybe veszi a kórházi ellátást, ugyanis receptdíj, dobozdíj, vizitdíj, a közgyógyellátási igazolványok visszatartása, az emelkedő gyógyszerárak mellett, az egyre nehezebb vidéki közle kedés és ennek rohamtempóban növekvő költségei miatt nem mindenki tudja igénybe venni. Képtelenség úgy vidéket fejleszteni, hogy elvesszük a közlekedést, rontjuk az egészségi és szellemi állapotot, visszataszítva az embereket az évtizedekkel ezelőtti viszo nyok közé.
