Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1420 Nagyon sok bírósági határozat megállította ebben a nagy munkáltatókat, legutoljára HajdúBihar megyében egy nagy gyógyszergyár vesztett másodfokon is jogerősen pert. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a kisebb munkaadóknál ugyanúgy megvannak ezek a problémák, ott viszont nem is hajlandók bevezetni a 36 órás munkahetet, tekintettel arra, hogy a legtöbb kis munkaadónál nincs érdekképviselet, nincs kollektív szerződés, nincs, ami védje a munkavállalókat. Különös tekintettel arra, hogy ezeket a munkavállalókat is védeni kell, érdemes lenne áttekinteni az 1/1990es IKMrendeletet, érdemes lenne foglalkozni vele. Foglalkoznunk kell vele azért, mert ami ott fel van sorolva munkakör, kétségtel en, hogy néhány már elavult, hiszen ’90 óta a technológia jelentősen megváltozott, de tudni kell, hogy nemcsak elavultak technológiák, hanem nagyon sok új technológia is bevezetésre került, amelyet nem tartalmaz ez a lista. Az érdekképviseletek félnek megn yitni ezt a vitát, tekintettel arra, hogy az erős gyógyszergyárlobbik és a többi, hasonlóan nagy multik esetlegesen eltörlik a listát vagy a listának lényeges elemeit. Mégis muszáj megnyitni, hiszen az új technológiák új elbírálást is igényelnek. Nagyon so k olyan új technológia van, ahol olyan dolgokat kellene vizsgálni, amit 1990ben még nem vizsgáltak. Például a füstköd szűrése ’90ben, ha 10 mikronra történt, akkor mindenki azt mondta, hogy az tökéletes, és védi a munkavállalót. Ma már a munkaegészségüg yi vizsgálatok bebizonyították, hogy a 10 mikron alatti porszemcsék a legveszélyesebbek a tüdőre. Ha ezt figyelembe vesszük, és látjuk azt, hogy tulajdonképpen ennek a rendeletnek a betartására nincsen megfelelő orvosi előírás, nincsenek megfelelő vizsgála ti módszerek, akkor különös tekintettel fontos elővenni ezt a témát, a listákat aktualizálni, és az ellenőrzésekre is új elemeket bevezetni. A munkavállalók legtöbbször azt mondják, hogy fejlődött a technológia, é s a fejlettebb technológia már nem kívánja meg a 36 órás munkahetet. Azt hiszem, hogy szükséges lenne egy objektív értékrendszer kidolgozása, amely elbírálja, hogy valóban sikerülte a technológia megújítása, de nem a ’90es szempontok alapján, hanem a mod ernebb munkaegészségügyi szempontok alapján. (9.20) A Munkástanácsok és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete folyamatosan foglalkozik ezzel a dologgal, de azt lehet látni, hogy a másik oldal, a nagy munkaadók is jelentős erőket vetnek be, hogy eltöröljék a 36 órás munkahetet. Tudjuk, hogy a minisztériumban már vannak beadványok ezzel kapcsolatban. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az egészség védelme alkotmányos jog, nem szabad, hogy a minisztérium egyoldalú nyomás alatt állva engedjen ennek a nyomá snak, hiszen valamennyiünk egészsége nagyon fontos, és védeni kell. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Csizmár Gábor kíván válaszolni az elhangzottakra. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés, amit felvetett, valóban hosszúhosszú évekre, tizenhét évre nyúlik vissza. Nagyon sok órás különböző tárgyalások után vagyunk, azonban nem sokat változott az e redeti helyzethez képest az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók nem jutottak dűlőre egymással. Érdemes az alaphelyzetet röviden feleleveníteni. 1990ben született meg a munka törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról sz óló 1/1990es IKMrendelet. Ez az akkor még hatályban lévő 1967. évi II. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 48/1979es minisztertanácsi rendelet végrehajtására kiadott miniszteri rendelet volt. A minisztertanácsi rendelet mondta ki azt, hogy a munkaidő heti 36 és 42 óra között lehet a külön jogszabályban meghatározott, egészségre ártalmas munkakörökben, az IKMrendelet pedig a mellékletében felsorolt munkakörök vonatkozásában írta elő a heti 36 órás maximális munkavégzést. Ezt követően két évve l megszületett a munka törvénykönyve, az 1992. évi XXII. törvény, amely már
