Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
140 Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 1515 perces időkeretben, közben kétperces felszólalásra természetesen nincs lehetőség. Először megadom a szót Vidorné Szabó Györgyinek, az MSZPképviselőcsoport vezér szónokának. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Államtitkár Úr! Egy éve, a 2006. január 31i ülésnapon tárgyalta a parlament az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amelyet a megelőző év decemberében nyújtott be a Szociális Minisztérium. Annak idején, mivel több törvény is volt a csomagban, az emberi jogi bizottság volt az első helyen kijelölt bizottság, de az akkori s zociális és családügyi csapat is tárgyalta ezt a javaslatot, mi több, egyhangúlag támogatta azt, és a parlament mindössze öt szavazat híján fogadta el a törvényt, a kihirdetés előtt azonban a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte azt az Országgy űlésnek. A visszaküldés indokát fenntartás nélkül elfogadtuk, hiszen elnök úr felvetései a törvényben meghatározott teljesítési határidők szerinte túlságosan is távoli kitűzésére vonatkoztak. Mindazonáltal a megfontolásra okot adó probléma mellett Sólyom L ászló a javaslat erényeire is felhívta a figyelmet; ezt ismertette államtitkár úr, nem mondom el még egyszer. A tisztelt Ház előtt fekvő javaslat, bár elsődlegesen a fogyatékossággal élők érdekeit szolgálja, ezen túl is mutat. Olyan fontos célokat fogalmaz meg, amelyek nemcsak a fizikai akadálymentesítésről szólnak. Az itt szereplő és az ehhez hasonló intézkedések megalapozhatják, hogy egy nyitottabb társadalomban élhessünk, ahol a különbözőség nem jelent hátrányt, nem jelent kirekesztést a közszolgáltatáso kból. Ahogyan a rendkívül hasznos kutatószolgálati jelentés mottójában is szerepel, a fogyatékosság nem pusztán tény, hanem viszony és érték, a társadalom értékeléséből ered. És nekünk, képviselőknek az is a feladatunk, hogy megmutassuk, ez a viszony rajtu nk is múlik. Azt hiszem, ilyesmire gondolhatott Sólyom László köztársasági elnök úr is a visszaküldéséről szóló levelében, amikor arról ír, hogy ez az ügy nem pusztán anyagi kérdés, hanem szemléletbeli is. Nekünk az Európai Unió részeként is kötelességünk, hogy ne csak beszéljünk az esélyekről, hanem valódi lehetőségeket teremtsünk a fogyatékossággal élők számára. És külön aktualitást ad a mostani javaslatnak, hogy az Unióban 2007 az esélyegyenlőség éve. Az „egyenlő esélyek mindenki számára” európai év négy kiemelt célkitűzés mentén - úgymint jogok, képviselet, elismerés és tiszteletben tartás - közösségi és tagállami akciók segítségével hívja fel a figyelmet az esélyegyenlőség érvényesítésére, a sokféleség tiszteletére és megértésére, valamint a hátrányos m egkülönböztetés minden formája elleni fellépés szükségességére. Az európai év magyar nemzeti stratégiája hat prioritást jelöl meg, melyek közül az egyik az európai év minden kezdeményezésének fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről szól. Mindann yian tudjuk, hogy az akadálymentesítés nem csupán a konkrét fizikai akadályok lebontásáról szól, hanem minden egyéb, a fogyatékossággal élők helyzetét nehezítő akadályok mentesítéséről is. A korábban elfogadott törvényjavaslatot alapul véve a javaslat a kö zszolgáltatás meghatározása és nem a középület definiálása felől ad megoldást a korábbi jogalkalmazási problémákra. A javaslat alapján közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyú jtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója, és a feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a javaslat közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély va gy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységet is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyatékos személyek többsége elsősorban nem a kormányzati szervek épületének a látogatója. Sokkal
