Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 26 (59. szám) - Bányai Gábor (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - „Mi szolgálja Magyarország érdekeit?” címmel - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
1357 BÁNYAI GÁBOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A 2007. március 9ei brüsszeli csúcstalálkozón nagy jelentőségű megállapodások születtek. Az Európai Unió köte lezettséget vállalt arra, hogy 2020ig a teljes engergiafelhasználásán belül 20 százalékra növeli a megújuló energiahordozók arányát. Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy 2020ig az EU 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsá tását a ‘90es szinthez képest. Döntöttek továbbá arról is, hogy a tagállamok az energiahatékonyságot 20 százalékkal növelik, illetve az üzemanyagokon belül a biohajtóanyagok arányát 10 százalékra emelik 2020ig. A miniszterelnök úr szerint Magyarország sz ámára kedvező döntés született, míg a hazai környezetvédő szervezetek csalódásuknak adtak hangot. Tisztelt Miniszter Úr! Az EUcsúcs kapcsán is bebizonyosodott, hogy a kormánynak nincsen hosszú távú, következetes álláspontja környezetvédelmi kérdésekben se m, hol ezt mondják, hol azt. A csúcs előtt Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára még nagyívű, az uniós célkitűzésekkel összhangban lévő, megújuló energiaforrásokat érintő fejlesztésekről beszélt, majd később a miniszterelnök úr má r ezzel ellentétetés álláspontra helyezkedett, azt hangoztatva, hogy a pénznek ezer más helye van Magyarországon, s nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon ránk ebben a kérdésben. Átgondolt fejlesztési elképzelések helyett tehát ad hoc alapon meg y a döntéshozatal, amikor a jövőnkről van szó. Már az Európai Bizottság is nehezményezte, hogy a környezeti és energetikai operatív program színvonala alacsony. Megfontolandó a hazai környezetvédő szervezetek sürgetése, hogy a kormány - más európai országo k példáját követve - többek között technológiafejlesztéssel, energiatakarékossággal, a tömegközlekedés, a vasút célirányos fejlesztésével és a megújuló energiák fokozott támogatásával tegyen a klímaváltozás ellen. (15.30) Tisztelt Miniszter Úr! Fentiek alapján a kérdésem a következő. Hogyan értékeli ön a Brüsszelben született megállapodást? Mennyiben szolgálja ez ön szerint Magyarország érdekeit? Nem lát ellentmondást a minisztériuma által itthon, majd a brüsszeli csúcson k épviselt álláspontjai között? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Persányi Miklós miniszter úr válaszol. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy örömömre szolgál, hogy ilyen fontos ügyről valóban a Ház nyilvánossága előtt válthatunk szót. Meg kell mondanom, hogy ez van olyan jelentőségű, hogy ebben a pontosságra is szükség van: Kovács Kálmán úr nem szakál lamtitkár, hanem államtitkár; az Európai Bizottság nem nehezményezte és nem kifogásolta az operatív program színvonalát; a döntéshozatal nem ad hoc módon történik; és nem változott a kormányzati pozíció a brüsszeli tárgyalások folyamán. Csak ennyi az által ános észrevétel, de engedje meg, hogy ezt alá is támasszam! Magyarország az Európai Bizottság hat javaslatából ötöt fenntartás nélkül támogatott a kezdetektől fogva, a hatodikban pedig több tagállammal együttműködve egy kompromisszumos javaslatot támogatot t, amely természetesen sem egyes hazai, sem pedig nemzetközi, külföldi környezetvédő szervezetek még radikálisabb javaslataival nem vágott egybe. Az Unió egyoldalúan vállalt Magyarország támogatásával is 20 százalékos üvegházgázcsökkentést 2020ig, még ak kor is, ha 30 százalék csökkentést tartana szükségesnek - és ezt is kinyilvánította , amennyiben más régiók is csatlakoznának hozzá. Sajnos, ez jelenleg nincs így. De a találkozó legfontosabb vitája nyilván a megújuló energiaforrásokkal volt kapcsolatos. Több tagország - nem megkérdőjelezve az ambíció szükségességét - a 20 százalékos részarányt mint célt csak mint közösségi célkitűzést tudta támogatni. Magyarország hivatalos pozíciója is itt állt meg,
