Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1276 megismertessék a választáson induló pártok programjait, lehetőséget adjanak a különböző politikai néz etek ütközésének, és valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyeket biztosítsanak. Összességében a tavaszi és őszi választásokat illetően ki lehet jelenteni, hogy a műsorszolgáltatók tájékoztatási gyakorlata az évek folyamán kikristályosodott, az ORTT nem találkozott a választási alapelveket, a médiatörvény rendelkezéseit kirívóan sértő cselekedetekkel. A választási eljárási törvény médiát érintő rendelkezéseinek pontosítása, így a médiahatóság és a választási bizottságok hatásköreinek rendezése mellett a t estület a maga részéről is megtett mindent a műsorszolgáltatók jogszerű gyakorlatának kialakítása érdekében, és a 2006. év elején aktualizálta választási kódexét, ajánlását. Ennek során nagyobb hangsúlyt kaptak a tájékoztatás szempontjából fontos alapelvek , az azonos feltételek és az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettsége. Az ajánlás nagy visszhangot váltott ki, amire tekintettel e helyütt is kiemelném, hogy az ORTT a kódexet kötelező erővel nem bíró ajánlásként adta ki, amely a médiatörvény e téren meglévő komoly hiányosságai mellett is támpontot jelenthetett a műsorszolgáltatók számára. A tájékoztatást érintő fontos ügyként kell megemlíteni a Magyar Rádió parlamenti és nemzetiségi műsorait érintően a 70 MHzes sáv leállása nyomán előállott helyzet r endezését. Az ORTT ugyanis egyeztetések sorát követően hozzájárult a közszolgálati adó elképzeléseihez, így ahhoz, hogy a nemzetiségi műsorokat a médiahatóság által adott középhullámú hálózaton, a parlamenti műsorokat viszont más módon sugározza. A testüle t hozzájárulását nagymértékben ösztönözte, hogy az Országgyűlés elnöke elfogadhatónak és a törvényi kötelezettségekkel összhangban teljesíthetőnek minősítette a parlamenti műsor műholdon és interneten történő közvetítését azzal, hogy a Kossuth adó helyszín i tudósítói részletes összefoglalókkal számolnak majd be az Országgyűlés üléseiről. A terveknek megfelelően a Magyar Rádió műholdas csatorna indítására már megtette a bejelentését. Különösen tanulságos év volt a 2006os esztendő abból a szempontból, hogy a műsorszolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége és felelőssége a korábbiakban nem tapasztalt komoly kihívásokkal találkozott. Ilyen kihívást jelentett az augusztus 20ai ünnepséget elsöprő vihar, valamint a szeptemberi utcai zavargások bemutatásának helyes és jogszerű megoldása. Az ORTT mindkét esetben soron kívüli eljárásban vizsgálta meg számos műsorszolgáltató tevékenységét, és mindkét esetben szükség volt elmarasztaló határozat meghozatalára. Az augusztusi vihar médiaprezentációja esetében a médiahatósá g az egyik kereskedelmi televízió emberi méltóságot sértő gyakorlatát kifogásolta, mivel a műsorszolgáltató az egyik bulvárműsorában az áldozatokat méltatlan helyzetben ábrázolva, a vérre és a szenvedésre koncentrálva számolt be a katasztrófáról. A szeptem beri utcai zavargások, az MTV székházának ostroma kapcsán pedig a testület arra a megállapításra jutott, hogy az egyik műsorszolgáltató a történések kiegyensúlyozott és az alkotmányos rendet tiszteletben tartó interpretálását nem tudta megvalósítani. E hat ározatok esetében mind a médiumok, mind pedig az ORTT számára különösen tanulságos és mérvadó lesz a bíróságok jogerős döntése, amennyiben a bírói ítéletek a rendkívüli helyzeteket érintő tájékoztatás jogszerűségének egyes határait jelölhetik majd ki. A tá jékoztatás kiegyensúlyozottságát érintő hatósági gyakorlatból e helyütt arra mutatnék rá, hogy egyre gyakrabban kerülnek a testület elé olyan ügyek, amelyekben a tájékoztatás terén fontos szereppel bíró beszélgetős műsorokban tapasztalt műsorvezetői közrem űködés jogszerűségéről kell dönteni. Kiemelkedő jelentőségű ezért, hogy a bírói gyakorlat 2006ban tovább pontosította e közreműködés jogszerűségének határait, s újfent meghatározta a műsorvezetőt terhelő követelményeket. Eszerint a műsorvezetőnek a beszél getőpartnerrel szemben ellensúlyt kell képviselnie, amelyet nem tehet másképp, mint a megjelent egyéb releváns vélemények, nyilatkozatok ismertetésével. Nem elfogadható a kialakult párbeszéd során olyan politikai tartalom feltett kérdésekben és magyarázato kban megjelenő értékelése, amely a műsorvezető véleményét, megítélését tükrözi.
