Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
127 büntethetőséget kizáró oknak tekinti, még akkor is, ha ez csak a saját célú felhasználás esetében lehetséges. Aggályosnak tartjuk a beleegyezés lehetőségét büntethetőséget kiz áró okként odaadni a sértettnek egy bizonyos életkor alatt. Nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan élethelyzetek, amikor még a sértett beleegyezése és a saját célra történő felhasználás mellett is indokolt lehet az elkövető megbüntetése, de lehetnek olyan élethe lyzetek, amikor a kivétel indokolt lehet. Ezzel együtt javasolható, hogy a büntethetőség magánindítványhoz igazodjon. A javaslat módosítja a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését, valamint visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve k ettős felhasználású termékkel alcímmel új tényállást iktat a Btk.ba annak érdekében, hogy a magyar jog megfeleljen az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmé ről szóló tanácsi rendelet előírásainak. A módosítás ezen része részünkről támogatható. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény tavalyi átfogó módosítása kapcsán az e törvények és a Btk. közötti összhang érdekében a javaslat számos olyan rendelkezést vezetett be, amelynek célja a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának erősítése. A javaslat a megváltozott jogi környezethez igazo dva és a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve jelentős mértékben újrafogalmazza a csődbűntett és a gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése tényállásait. A jogalkotói szándék a hitelezői és befektetői védelem erősíté sére, a közhitelesség fokozottabb biztosítására és a cégek fantomizálódása megelőzésére mindenképpen támogatandó. Két dologra azonban feltétlenül fel kell hívni a figyelmet. Az úgynevezett adminisztratív csődbűntett elkövetési magatartását az előterjesztő újrafogalmazta, és a tényállást a számviteli fegyelem megsértésének rendelkezései közé áthelyezte. Egyúttal a bűncselekményt a korábbi bűntetti alakzattal szemben vétségként határozta meg, büntetési tételét pedig háromról kettő évre szállította le. A javas lat az alábbiak szerint kifogásolható. Az enyhítést az előterjesztő azzal indokolja, hogy „A csődtörvény 1992es hatálybalépésekor a kiépülő piacgazdaság alapvető jogintézményét jelentő jogi normában előírt új rend kialakítását és megszilárdítását, a szigo rú adminisztratív kötelezettségek megtartását viszonylag szigorú büntetőjogi védelemmel kellett segíteni és biztosítani. Az időközben eltelt évek tapasztalatai alapján ez a törekvés sikeres volt, és ma már nem indokolt minden területen a szigorú büntetőjog i védelem fenntartása.” Sajnálatos módon ezzel a vélekedéssel nem tudunk egyetérteni. Jelenleg mintegy 20 ezer felszámolás van folyamatban, ebből közel 8 ezer 2005ben indult. A felszámolás alá vont vagyon, hitelezői követelés mintegy 400 milliárd forint. Éppen napjainkban a korábbinál jóval indokoltabb a hitelezők, a befektetők szigorú büntetőjogi védelme - lásd például a Baumagügyet! , az adminisztratív csődbűntett pedig különösen veszélyes, hiszen éppen arról szól, hogy az elkövető a felszámolás elrend elését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámolókészítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészb en meghiúsítja. Indokolt tehát a korábbi bűntetti alakzat fenntartása. A javaslat a pénzmosás tényállását, a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának növelését célul kitűző nemzetközi szervezetek elvárásainak való megfelelés céljából módosítja, továbbá fi gyelembe veszi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit is. Ezt a módosítást természetesen támogatjuk. Az előttünk fe kvő javaslatban szerepelnek a közösségi jogi és nemzetközi jogi fejlemények nyomán szükségessé vált módosítások a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tényállások összefüggésében is. Természetesen ez is támogatható.
