Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1234 Annak idején foglalkoztunk a zöldko mmandó kérdésével is. Nagyon sajnálom, hogy ez az év tette fel rá talán azt a pontot, hogy kormányzati szinten is komolyan kell venni a zöldkommandó kérdését. Hiszen Magyarországon számtalan olyan - meg nem erősített és megerősített - környezetre káros for rás és hatás van, amelyeket ha nem tárunk fel, és nem próbálunk kellőképpen lokalizálni, sajnos ezek előbbutóbb az emberi szervezetre, a környezetre, a természetre is óriási hatást váltanak ki. Számtalan alkalommal elmondtuk a parlamentben - és talán itt hívnám fel államtitkár úr figyelmét arra a tényre , hogy az elmúlt 17 év során számtalan olyan gazdasági társaság értékesítése történt meg, ahol a szerződésekben kormányzati szinten, kőkeményen előírták a rekultivációs kötelezettséget. Sőt mi több, állami , kormányzati forrást felhasználva - vagy fel nem használva - vagy végrehajtották, vagy nem hajtották végre magát a rekultivációt. Ezek visszaellenőrzése sajnos nem történt és nem történik meg, holott milliárdok lettek ezen a területen kormányzati költségv etésből - vagy egyáltalán költségvetésből - odaadva, biztosítva. És fordítva: lehet, hogy ezek a pénzek teljesen másutt landoltak. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ’95ben azt a törvényt módosítottuk, módosította a parlament, amely kimondottan a természet védelem kérdését próbálta kezelni. Volt az állami, a megyei és az önkormányzati szint. Sajnos, a ’95ös törvénnyel a helyi védettség megállapításának a lehetőségét a megyei szintekről áttestálták az önkormányzatokra; itt a helyi természeti értékek védettsé gére gondolok. Nem véletlenül figyeltem nagyon oda arra, amit az államtitkár úr elmondott, hogy sajnálatosan az önkormányzatok és a jegyzők sincsenek teljes egészében tisztában a helyi védettség kérdésével. Ha kinézünk a Parlamentből a budai hegyek irányáb a, sajnos ma már ott tartunk, hogy a hegyek, domboldalak teljes egészében beépítésre kerültek, és ha körülnézünk az önkormányzatoknál is, tapasztalható, hogy hihetetlen mértékben csökkent a zöldövezetek nagyságrendje. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok a helyi természeti értékeket élik fel, különböző gazdasági haszon esetleges reményében. Erre tudnék államtitkár úrnak olyan példát mondani, hogy ennek áldozatává vált államtitkár is, mert kőkeményen szerette volna betartatni a törvényt. Csak sajnos a poli tika útvesztőjében még az államtitkárnak is el kellett mozdulnia a helyéről, azért, mert a politika azt diktálta, hogy a természeti érték nem jelent semmit, nyugodtan lehet oda áruházat építeni, és fel lehet adni a természeti értéket, amely adott esetben e gy adott táj szépségét, varázsát és az ott élő állampolgárok nyugalmát is tudja biztosítani. De ugyanígy az Európai Unióban és az Európa Tanácsban is felhívtam a figyelmet a vízgazdálkodás kérdésére. Az, hogy egy uniós törvény bizonyos szinten lazábban kez el, nem jelenti azt, hogy a nemzeti törvényt nem lehet sokkal szigorúbbá tenni minden további nélkül. Ezt nem tiltja az Európai Unió, és nincs olyan döntése az Európai Uniónak, hogy adott esetben a nemzeti környezetvédelmi törvény ne lehetne szigorúbb az e urópai uniós előírásoknál. Minden további nélkül lehet szigorúbb. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy beszélünk energiaválságról, és a következő napirendi pont éppen a magyarországi energiakérdés lesz. (11.20) Ezen a területen is óriási gondok, problémák vannak környezetvédelmi szempontból. Azt hiszem, itt van a félreértett biomasszatüzelés kérdésköre is, az erdők kiirtása, a nemes fajok elpusztítása, és a helyükre történő telepítés sem abban a formában történik, mint ahogy az előírás sz erint kellene hogy következzen. Ezt az agrártörvények kapcsán is elmondtam, hogy nagyon szívesen hivatkozik a kormány és a környezetvédelmi tárca arra, hogy számszerűleg pótoljuk a fákat, csak kérdés, hogy adott esetben a nemes fát pótoljuke egyáltalán, v agy adott esetben a gyorsan beérő, piaci hasznot hozó fajták telepítését engedélyezzük. Nem akarok annyira eltérni a törvénytől, én is helyesnek tartom, hiszen „a szennyező fizet” elvet a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága évek óta szorgalmazta. Évek óta szorgalmazta azon törvény rendezését is, hogy valóban végrehajtható legyen, mert ahogy az államtitkár úr is
