Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
123 Labilis jog mellett nincs jogbiztonság, és jogbiztonság hiánya esetén nincs jogállam, vagy legalábbis - ha talán ez most túlz ó megállapítás volt, akkor pontosítanám - labilis jogalkotás mellett vagy labilis jog mellett, változékony jog mellett, jogbiztonság hiánya mellett a jogállamiság súlyos hiányosságot szenved. A jog stabilitása kapcsán külön ki kell emelnem, hogy a törvénya lkotás és a törvény alapvető szerepe az életviszonyok legmagasabb szintű absztrakt, normatív és tartós szabályozása. Ennek kell megfelelnie a törvényalkotásnak, és ez a követelmény kapcsolható össze és kapcsolódik össze a jog stabilitásának és a jogbiztons ágnak a problematikájával. Különösen igaz ez, tisztelt képviselőtársaim, a büntető törvénykönyv vonatkozásában. A különböző törvények körében - az alkotmányon kívül - talán a büntető törvénykönyv az, amely tekintetében leginkább megfogalmazható kiemelkedőe n fontos követelmény a jogalkotás, a jogi rendezés stabil módja. Hiszen a büntető törvénykönyv meghatározott csomópontjai ősi erkölcsi parancsokon nyugszanak; olyanokon, amelyeket már hatezer évvel ezelőtt megfogalmaztak - a tízparancsolat néhány markáns s zabályára gondolok, a ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen, ne rágalmazz parancsaira, és még említhetném , amelyekre büntetőjogi szabályok épülnek részletező módon. Természetesen tudjuk, hogy az élet, a való világ ennél sokkal bonyolultabb, és ez szükségessé teszi még más, büntetőjogi szaknyelven mondva büntető tényállások megállapítását, más, társadalomra veszélyes cselekmények büntetőjogi üldözését is, de ezeknek is vissza kell kapcsolódniuk az erkölcsi alapokhoz. Tehát ezeket az erkölcsi alapokat tekintve kell hogy lássuk a jogi szabályozás stabilitásának a fontosságát. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Csak példaként említem, erre a törvényjavaslatra szerencsére ez nem jellemző: a politik a el szokta követni a büntetőjog területén, hogy úgy mondjam, az illetéktelen beavatkozás hibáját, szereptévesztését, amire történelmi példákat lehetne mondani. Ilyen büntető tényállásként jelent meg az ötvenes években például a feketevágás bűncselekményén ek a fogalma vagy a devizabűncselekmény. Olyan történések voltak a büntető jogalkotás területén, tisztelt képviselőtársaim, amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy miután a társadalom nem tudott azonosulni az adott szabályokkal erkölcsileg, nem érezte i gazán követendőnek, ezek a megoldások lejáratták a törvénybe vetett bizalmat, és aláásták a törvény tiszteletét. Emellett még jogalkotási csapdaként beszélnem kell arról, hogy általában a javítások, a gyakori változtatások is alkalmasak arra, hogy ezzel a hatással járjanak, lerontsák a törvények tiszteletét, magyarán: hatékonyságát. Ezért fogalmazódhat meg az a követelmény, egy kicsit folytatom Bárándy Gergely képviselőtársam gondolatát, ő ugye arról beszélt, hogy csak feltétlenül szükséges esetekben szabad büntetőjogi megoldáshoz nyúlni. Messzemenően egyetértek ezzel. Azt teszem hozzá, hogy a büntető törvénykönyv további módosítására is csak akkor szabad sort keríteni, ha az minden körülmények között szükséges ahhoz, hogy a törvény a funkcióját betöltse. El nézést kérek, képviselőtársaim, hogy ilyen hosszasan foglalkoztam a törvények állandóságának, ugyanakkor funkcionális szerepük biztosításának a viszonyával, de úgy gondolom, fontos téma ez, és amikor egy büntető törvénykönyv módosításáról tárgyalunk, talán nem elpocsékolt idő az, ha ezekkel a gondolatokkal részletesebben foglalkozunk. Mindezek alapján tényleg ennek a törvénynek a szükségessége szempontjából az a tisztázandó kérdés, hogy mi a helyzet az új büntető törvénykönyvvel. Tudjuk, hogy készül, de nem tudjuk, hogy milyen stádiumban van, és nincs világos képünk erről. Mert ha közel van egy új büntető törvénykönyv megalkotása, akkor el lehet jutni arra az álláspontra, vagy végig kell gondolni azt a szempontot, hogy szabade ezt megelőzően mégoly szüksége s törvényi módosításokat végrehajtani. Ha ez messze van, akkor viszont valóban meg kell tennünk azokat a módosításokat, amelyek a
