Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1219 szeméttelepeket, bányákat, illegális hulladéktevékenységet, és közös akciójuk révén egyúttal a figyelmet is hívják fel arra, hogy nem marad, nem maradhat büntetlenül az ilyen cs elekmény. Az akció első 12 napjában 170 helyen történt ellenőrzés, és mindössze 10 nem tárt fel hiányosságot, pedig ezek az ellenőrzések teljesen véletlenszerűen lettek kialakítva, azaz elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag szinte mindegyik ellenőrzés hiányossá got tárt föl; ebből 40nél több bírsággal fog végződni, körülbelül 50 pedig feljelentéssel vagy egyéb további jogi lépésekkel. Tehát azt kell mondanunk, hogy nagyon komoly kérdéskör ma Magyarországon, de nemcsak hazánkban, egész Európában környezetünk álla pota, és ezen belül a hulladék és a hulladék kezelésének az ügye. Éppen tegnap fogadott el a parlament egy olyan genfi jegyzőkönyvet, amely például a határon átterjedő légszennyezések, ezen belül is a nehézfémszennyezések kérdéséről, szabályozásáról szól. Több évtizede húzódó szabályozás zárul most le ennek a jegyzőkönyvnek több országban történő elfogadásával. (10.00) Igen, ez a kérdés ráadásul nemcsak hazai kérdés, nemcsak magunkban megoldható kérdés, hanem közös, európai, sőt ennél is nagyobb léptékű, g lobális megoldást igényel. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar parlament is erről több témakör kapcsán újra és újra ülésezzen, tárgyaljon, mert kétségtelen közös eredményünk az elmúlt időszakban az, hogy szemléletváltás történt e téren: a la kosság és a civil szervezetek érzékennyé váltak erre a kérdésre, és egyre gyakrabban hívják fel a közvélemény figyelmét ezekre a jelenségekre. Ezek a viták a közvélemény számára is egyértelműen rávilágítottak arra, hogy általunk és az Unió által is elfogad ott szabályozásnak a helyessége, az, hogy tudniillik „a szennyező fizet” elvet kell érvényesítenünk, az egyetlen lehetséges kiindulási alap, azaz annak jelzése, hogy a felelősség a miénk, a felelősség egyedi és egyszerre köz ös, vagyis nem megengedhető, hogy a környezetünkben tudatosan okozott károk helyreállításának a költségei könnyedén átháríthatóak legyenek a közösségre, az önkormányzatokra vagy az államra, azaz mindannyiunkra. Éppen ezért elöljáróban szeretném kiemelni, hogy a most parlament előtt tárgyalandó törvényjavaslat erre vonatkozó szabályozási elvei már ezt türközik: javaslatunk elfogadása a környezeti kár esetén követendő helyreállítási kötelezettség részletezésével ugyanis az eddigieknél pontosabban kiszámíthatóvá t eszi a helyreállítási költségek összegét, és ezáltal nyílik lehetőség a környezeti kockázattal járó tevékenységek kapcsán a környezetvédelmi törvény által egyébként már ismert biztosításkötési, illetve biztosítékadási kötelezettség részletes szabályozásána k megalkotására. Miről van szó? Arról, hogy mindazok, akik a szemét kezelésével kapcsolatosan tevékenységet végeznek, ezen tevékenységük során saját maguk számára, saját kockázatuk csökkentésére - amennyiben a tevékenységük során olyan környezeti károkozás történik, amelyért őnekik kell felelősséget viselniük vagy pedig a közösségnek, azaz az önkormányzatnak vagy az államnak, azaz közös pénztárcánk védelme érdekében - olyan biztosítékolási rendszert kell kialakítani, amely fedezetet nyújt arra, ha környezet i kár történik. Egy egyszerű példa: ha egy kft. szemétkezelésbe fog engedélyezett keretek között, ezt a tevékenységet végzi is, össze is halmoz például Magyarország egyik területén, szintén engedélyes módon egy nagyobb szeméthegyet, hogy ezt aztán különböz ő szemétkezelési eljárással megsemmisítse, újrahasznosítsa, ártalmatlanítsa, minderre engedélyt kap, végzi ezt a tevékenységet, majd csődbe jut, és mikor, épp akkor, amikor már csak a szemetet kéne megsemmisítenie, újrahasznosítania, kezelnie, tehát amikor mindezt már felhalmozta. A kft.nek 3 millió forintos törzstőkéje van, és a tevékenység során egyszerűen a vége az lesz, hogy nem tudjuk érvényesíteni a jogban egyébként rendelkezésre álló eszközeinket, hogy a károkozó, a szennyező fizessen. Éppen ezért s zeretnénk kialakítani azt a rendszert, amelyben például a közúti árufuvarozáshoz hasonlóan vagy más biztosítékadási kötelezettségi tevékenységhez hasonlóan a kockázatot, a közös kockázatunkat, a vállalkozóét, illetve a közösség kockázatát csökkentsük bizto sítékolási rendszerrel.
