Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
120 tanúi, ezért úgy gondolom, hogy ez a módos ítás indokolt. Természetesen nem kívánom megismételni a miniszteri expozét - értelmesebb lenne végigvenni ezeket az elemeket , mert alapos és egyértelmű összefoglalóját kaphattuk a törvényjavaslatnak, néhány dologra azonban szeretnék kitérni. Elhangzott R épássy képviselő úr részéről is, de érintette Bárándy Gergő kollégám és persze az expozé is azt, hogy a mozgóbűnözés milyen veszélyeket rejt. Értem és indokoltnak látszik elsőre az a módosítás, amely az elkobzásra vonatkozó szabályokon változtatna. Megfont olandónak tartom azonban azokat az ellenvetéseket, amelyeket az imént hallhattunk, mert az a véleményem, hogy ha úgy fogalmazzuk, ahogy az a törvényjavaslatban jelenleg szerepel, azaz a 77. § (1) bekezdés d) pontja értelmében el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amit a bűncselekmény befejezését követően a dolog elszállítása céljából használtak, akkor ez egyértelmű kötelezettséget jelent, ugyanakkor időnként fontos, hogy az a nagyon bonyolult szempontrendszer, ami egy konkr ét ügy megítélése kapcsán a bíró elé kerül, mérlegelési lehetőséget biztosítson. Ha ennek a lehetőségét rögzíti a törvény, és nem feltétlenül a kizárólagos kötelezettségét, akkor szerintem helyesebb a megoldás, tehát a „kell” kifejezésben látom én a problé mát. Ha ezt egy megfelelő módosítással enyhíteni tudjuk és mérlegelési jogkört tudunk biztosítani, akkor véleményem szerint jobban elérheti célját az az egyébként világos indok, hogy ilyen esetekben szükség lehet arra, hogy akár egy nagy értékű jármű elkob zásával is fenyegetetté tegyük a cselekményt a büntetőjog terén. Egyértelműek a nemzetközi elvárások a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem terén. A Btk. jelenleg is számos, e körben értékelhető magatartást rendel büntetni, ezek mellett azon ban a nemzetközi elvárásoknak megfelelően szankcionálni kell azon elkövető magatartását is, aki a gyermek által folytatott szexuális tevékenységért fizetésképpen ellenértéket nyújt, mivel a 14 és 18 év közötti kiskorúval ellenérték fejében létesített szexu ális aktus a gyermek egészséges nemi fejlődését, erkölcsi tudatát súlyosan veszélyeztetheti. Az uniós kerethatározat értelmében büntetendővé kell nyilvánítani továbbá a gyermekek prostitúcióra vagy pornográf tevékenységben való részvételre toborzását. A tö rvényjavaslat e követelményeknek tesz eleget. A törvényjavaslat nem rendeli büntetni, ha az elkövető 14. életévét meghaladott, de 18. életévét be nem töltött személyről annak beleegyezésével saját célú felhasználásra készít vagy tart pornográf felvételt. E z a rendelkezés azonban a bűncselekmény súlyára tekintettel nem vonatkozik arra az esetre, ha ez a személy az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll. Ez a rendelkezés nem áll ellentétben a kerethatározat no rmáival, éppen ellenkezőleg, erre a kivételre a lehetőséget éppen a kerethatározat teremti meg. Hangsúlyozni kell azonban az önkéntességet, valamint azt, hogy ez kizárólag saját használatra készült felvételek esetén lehetséges, és nem jelent büntetlenséget , ha a felvételt olyan személyről készítik, aki az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll. Azt hiszem azonban, hogy az imént elhangzott kritikai észrevételeket érdemes megfontolni. Úgy látszik, egyetértés k ezd kialakulni a frakciókban a tekintetben, hogy ezen a szabályon valószínűleg indokolt szigorítani. Azt hiszem, hogy egy alkotmányügyi bizottsági javaslat lenne a legalkalmasabb arra, hogy a mindannyiunkban megfogalmazódó problémákra megfelelő választ adj on. A gazdasági bűncselekmények egy sajátos szegmensét jelentik a bűnözésnek, és ezáltal a büntetőjogalkotás számára is külön feladatot jelentenek. Ezek a cselekmények nem sorolhatók az úgynevezett klasszikus, évszázadok óta üldözött cselekmények közé, na pjainkban azonban talán a legnagyobb hatásúnak nevezhetjük őket. Ezért fontos, hogy mind a büntetőjogi tényállások alapját képező civiljogi normák, mind a büntetőjogi rendelkezések hatékonyak legyenek, és megfeleljenek a kor követelményeinek. A tavaly nyár on hatályba lépett gazdasági tárgyú törvényekhez igazodva módosít a törvényjavaslat a szükséges mértékben egyes gazdasági bűncselekményeket és szabályoz újra másokat. Ilyenek például a könyvvizsgálói kötelezettségszegés, a csődbűncselekmény, a saját
