Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - Simon Gábor (MSZP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - „Munkavállalásra való ösztönzés” címmel - ELNÖK (Mandur László): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter:
1117 2006ban? És milyen kilátásokat látun k a 2007es évre vonatkozóan a programok vagy akár a különböző közmunkát segítő támogatások kapcsán? Várom megtisztelő válaszát, miniszter úr. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megad om a szót Kiss Péter miniszter úrnak, aki válaszol az interpellációra, parancsoljon! KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köztudomású, hogy Magyarországon az átlagos aktivitási ráta, tehát azoknak a z aránya, akik az aktív korúak közül dolgoznak vagy dolgozni akarnak, sorban állnak munkáért, elmarad az európai uniós átlagtól, és elmarad a szándékainktól is: 5758 százalék környéki, miközben az Unióban ez 6465 százalékos. Nyilván minden törekvésünk az , hogy többen dolgozhassanak és tartsák a vállukon az ország terheit, másodsorban pedig - nem utolsósorban nagyon lényeges momentumként - a maguk teljesítményéből legyenek képesek boldogulni. Nyilván nem általában kell az aktivitást elősegíteni, hanem első sorban azoknál a társadalmi csoportoknál, ahol ma nem az átlag környéki, amúgy alacsony aktivitás, foglalkoztatási lehetőség van, hanem ahol ettől jóval eltérő a foglalkoztatás esélye. Ilyenek a romák, a megváltozott munkaképességűek, azok a nők, akik gyes ről, gyedről akarnak visszatérni; az 50 év felettiek tartoznak ebbe a körbe vagy a pályakezdők, akik szintén veszélyeztetettek. Ezért nyilván minden programunk arról szól, hogy az ő körükben segítsük elő a foglalkoztatás lehetőségét. Éppen ezért is örülök annak, hogy éppen az elmúlt héten fogadta el a parlament - jelentős többséggel - a Startprogram kiterjesztését, a Start Extra és a Start Plusz programot, amelyek segítenek abban, hogy az 50 év felettiek, illetve a gyedről, gyesről visszatérők kedvezőbb kö rülmények közé juthassanak vissza, pontosan azon példából kiindulva, hogy mennyire bevált a pályakezdők körében a Startprogram, amely több mint 14 ezer fiatal embernek segített egy újabb lökést adni ahhoz, hogy nagyobb eséllyel tudjanak elhelyezkedni, és próbáltassanak ki a munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességűek munkába helyezése Magyarországon rendkívül korlátozott, hiszen alig 10 százalékuk tud ma dolgozni, miközben NyugatEurópában 3050 százalékuk is dolgozhat. Ezért e hó végén a kormány elé, majd a jövő hónapban, az azt követő hónapban pedig a parlament elé hozzuk az új rehabilitációs rendszerre vonatkozó javaslatunkat, ami arról szól, hogy kapjanak esélyt ők is; ne egy alacsony rokkantnyugdíjat, hanem esélyt, támogatást kapjanak ahhoz, hogy v isszakerüljenek a munkaerőpiacra. Mint ahogy a romafoglalkoztatás elősegítésének is az a kulcsa, hogy különféle programokkal a foglalkoztathatóságuk esélyét kapják meg, ilyen a „Lépj egyet előre” program, a hátrányos helyzetű kistérségek komplex programja. Megjegyzem, ebben a 28 hátrányos helyzetű kistérségben él a vidéki roma népesség 80 százaléka, amire a legnagyobb pénzeket, több mint 100 milliárd forintot fogunk fordítani az európai forrásokból. De ide tartozik az ön által említett közmunkaprogram is, a melyikben már az idéntől - a kormány döntésének megfelelően - lesz egy képzési elem is, pont azért, hogy a roma lakosságnak azt a legnagyobb hátrányát, hogy képzettség hiányában nem tud a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni, képesek legyünk ellensúlyozni ol yan programokkal, amit ön is szóba hozott, megsokszorozva a költségvetési pénzeket, hiszen ebben az évben mintegy 3,1 milliárd forintból 8,5 milliárd forint értékű közmunkaprogramot tudunk meghirdetni, éppen a vasúti közmunkaprogram keretében, vagy az autó pálya, gátépítés, erdőtakarítás kapcsán, és egyéb olyan nagyvállalatokkal és nagy munkákkal való kapcsolatrendszerben, amelyek segítik megsokszorozni az állami forrásokat.
