Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
1106 Tisztelt Képviselőtársaim! Egy éve folyamatosan rémhíreket terjesztenek robbantásokról, terrortámadásról, fasiszta veszélyekről beszélnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kérdés, hogy ezek valós veszélyeke, vagy netalántán az őszödi beszéd utáni újabb trükkök százai, amiről nekünk nem is kell tudnunk. Egy biztos, az emberek biztonságérzetét jelentős mértékben manipulálták. Miniszterelnök úr, az a kérdés, hogy képese ezek után az emberek b iztonságérzetét visszaadni. Kedves Képviselőtársaim! Ma ott tartunk, hogy Magyarország jelenlegi miniszterelnökének már szinte senki sem hisz. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ennek az okát nem má sokban kell keresnie, hanem saját magában. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről megadom a szót Szilvásy György, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrnak. Minisz ter úr? DR. SZILVÁSY GYÖRGY , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete Simicskó úrra is kiosztott egy szerepet (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jézus Mária!) , m ert miután a Fidesz hónapok óta hangoztatott rágalmai lelepleződtek március 15én (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) , és kiderült, hogy vádjai hamisak, most már a kistestvérnek, a Kereszténydemokrata Néppártnak is részt kell vennie e pitbullszerep el játszásában, és ebben Simicskó úrnak is szerepet osztottak, aki a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként személyesen győződött meg az elmúlt hetekben arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a rendőrök információi milyen valós kockázatokat rejten ek magukban. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Sőt azon túlmenően fültanúja volt, szemtanúja volt annak is, hogy a három országgyűlési biztos személyes tapasztalataik alapján is megerősítette ezeket a biztonsági kockázatokat. Ők egyébként Simicskó úrral e gyütt hozzá is tették, hogy úgy látják, a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok képesek megelőzni, azt követően pedig elhárítani azokat az agresszív szélsőségeseket, amelyek készülődéséről tehát a valós információk rendelkezésre álltak. (Folyam atos zaj.) Két dolgot azért meg kell vizsgálnunk, mi történt március 15én. Mi és miért? Az történt ugye, hogy egy radikális kisebbség megzavarta az ünnepet, utána törtzúzott Budapest utcáin. Az történt március 15én, hogy a rendőrség példaszerű szakszerű séggel állította helyre a rendet, tanultak minden hibából, felhasználtak minden korábbi tapasztalatot. Az történt, hogy a valóság cáfolta a Fidesz korábbi és aznapi vádjait is. Mert, ahogy ezt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is tapasztalhatta, nem riog atás volt, hanem lefoglalt fegyvereket, felszámolt Molotovkoktélgyárakat találtak. Nem békés tüntetők voltak, hanem szélsőséges, antiszemita jelszavakat is skandáló politikai bűnözők, köztük néhányan ugyanazok, sokan, akiket már szeptember óta a TVszékhá z ostromában is figyeltek, és akik közül többeket körözött a rendőrség. Őket akarta október után is meg most is békés tüntetőknek láttatni a Fidesz hónapokon keresztül. Nem brutális rendőrterror, ahogy a Fidesz gépezete ezt az elmúlt hónapokban próbálta su lykolni, hanem szakszerű, kellően határozott, a tapasztalatokból okulni képes rendőri intézkedések történtek március 15én. Ez történt. És hogy miért történt? Az elmúlt hozzászólásokban ennek azért sok jelét láttuk már. Azért, mert a szélsőséges, radikális uszító politikai huligánoknak és bűnözőknek nyitott utat - s elnézést, hogy most itt önök előtt határozottabban kell hogy fogalmazzak, de itt vannak, és legalább szembe mondhatom, nem a sajtóban, amikor nincsenek ott , nyitott utat a Fidesz az elmúlt hón apokban. (Közbeszólások a Fidesz soraiban.) Utat nyitott a kettős beszéddel, de már március 15én, amikor az alkotmány és a törvény figyelmen kívül hagyásának lehetőségét Orbán Viktor fölvetette, már nem is kettős beszéddel, ahogy Kuncze Gábor utalt rá, ha nem nyílt utalással. Utat nyitott az elhatárolódás hiányával, a rendőrség lejáratására tett minden kísérlettel, a párbeszédkezdeményezés elutasításával, a törvénytelen, a saját maga által is törvénytelennek minősített kordonbontással, az Árpádsávos zászl ó felvállalásával. Utat nyitott azzal is, hogy a nemzeti ünnepen ünneplés helyett, emlékezés
