Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
108 valamint az elkövetők, egész konkrétan a tettesek körét, s ezzel összefüggésben szintén megváltoztatja a bűncselekmény elnevezését. Az elkövetési magatartásként megjelölt megtévesztés körét a javaslat kiterjeszti a szervezet vagyonán felül mind en egyéb olyan releváns információra, amelynek ismerete a társaság tényleges helyzetének a megítéléséhez szükséges. A pénzmosás szabályait a nemzetközi szervezetek elvárásainak való megfelelés céljából szükséges módosítani, amely módosítás már figyelembe v eszi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit is. A csempészet és vámorgazdaság tényállásának módosítása kapcsán el kell mond ani, hogy a javaslat szerint a büntetés mértéke csempészet esetén már nem a csempészett vámáru értékétől, hanem a vámbevétel csökkenésétől függ, és a cselekmény is eszerint minősül. Ez természetesen azzal a következménnyel jár, hogy a vámorgazdaságot nem l ehet a csempészettel egy alcím alatt szabályozni, mivel a vámorgazdaság esetén a vámbevételcsökkenés nem lehet a cselekmény minősítésének alapja, ott továbbra is az áru értékéből kell kiindulni. Erre tekintettel a csempészetet önálló tényállás tartalmazza , az orgazdaság tényállása pedig kiegészül a csempészettel, így a vámorgazdaság az orgazdaság tényállásán belül nyer büntetőjogi értékelést. A javaslat elvégzi az elmúlt években bekövetkezett közösségi jogi és nemzetközi jogi fejlemények nyomán szükségessé vált módosításokat is, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tényállásokkal összefüggésben. A Btk.val kapcsolatosan utolsóként a bűncselekmények értékhatárainak az emelése érdemel kiemelést. A törvényalkotó a rendszerváltást megelőzően ritká bban, ’93ban viszont átfogóan szabályozta az értékhatárokat, és emelte meg azt a vagyon elleni bűncselekményeknél 2 ezer forintról 5 ezer forintra, a gazdasági bűncselekményeknél 20 ezer forintról pedig 50 ezer forintra. Ezt követően 2000ben történt meg az értékhatárok valós értékviszonyokhoz történő igazítása, úgy mondhatnánk, hogy valorizálása, átfogóan kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények körében, amikor az értékhatár 10 ezer forintra emelkedett. Egyrészt az értékhatároknak újra valós értékviszony okhoz történő igazítása, másrészt pergazdasági szempontokra tekintettel is mind a vagyon elleni, mind a gazdasági bűncselekmények esetében indokolt az értékhatár emelése. Mind a 10 ezer forintról 20 ezer forintra, mind az 50 ezer forintról 100 ezer forintr a történő értékhatárnövelés azzal a következménnyel jár, hogy az eddig bűncselekménynek minősülő ügyekben eljáró bíróságoknak, ügyészségeknek, valamint a nyomozó hatóságoknak az ügyterhe csökkenni fog. Ezzel összefüggésben természetesen növekedni fog a sz abálysértési hatóságok ügyforgalma, mivel azonban a szabálysértési eljárások egyszerűbben és gyorsabban lefolytathatók, és ezáltal kevésbé költségesek, a javaslat általi módosítások összességében könnyítést jelentenek az igazságszolgáltatás számára. Ami a büntetőeljárási törvény módosítását illeti, az alapvetően technikai jellegű, valamint a 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett harmadfokú eljárással kapcsolatban megteremti az egyes törvényhelyek összhangját. Emellett a javaslat több, a jogalkalmazás megkönny ítése érdekében szükséges rendelkezést is tartalmaz. Ugyanakkor ki kell emelni három olyan rendelkezést, amely a kódex fontos rendelkezéseit érinti. Az Alkotmánybíróság egy tavaly év végi döntésében azt állapította meg, hogy a büntetőeljárási törvénynek a nyomozásra vonatkozó jogorvoslati rendszerében alkotmányos mulasztások vannak. A javaslat a kódex megfelelő módosításával eleget tesz az Abhatározatban foglaltaknak, és kiküszöböli ezt a mulasztást. (10.00) Egy másik érdemi módosításra a jogalkalmazás vis szajelzései alapján került sor. Gyakran előfordult ugyanis, hogy főképpen a többvádlottas másodfokú bírósági eljárásban a vádlottak egymás után adtak be eljárási kegyelem iránti kérvényt, és ezzel érdemben akadályozták az eljárás
