Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 13 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
1043 S zintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ecsődi László frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP: „Batthyány és a nemzeti összefogás” címmel. Képviselő urat illeti a szó. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 1848. már cius 15e évfordulója az idén szinte egybeesik a Batthyányemlékév megünneplésével. Az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke születésének 200. évfordulója hozzásegíthet a nemzete szabadságáért mártírhalált halt államférfi politikai életútjá nak reális megítéléséhez. Gróf Batthyány Lajos az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjának sarjaként vált a forradalom ügye mellett elkötelezett, felelős politikussá. Kossuth azt írja róla: „A legváratlanabb körülményekben is éles látású, elhatár ozásában sebes, mint a villám, s aztán szilárd és hajthatatlan, mintha minden idege vasból volna.” Felül tudott emelkedni a pártok jelölte határokon, hatalmas tekintélyével képes volt megoldani nehéz helyzeteket. Batthyány kiváló államférfiúi képességeit b izonyítja, hogy a dicsőséges pákozdi csata előtt ő teremti meg a hadvezetésen belül az egységet. A választókörzetemhez tartozó Pákozdnál lezajlott csata előtti estén Móga János altábornagy haditanácsot hívott össze a sukorói református templomba. Ideérkezi k a miniszterelnök a képviselőház azon utasításával, hogy a magyar sereg ne hátráljon tovább, ütközzön meg az ellenséggel. A Jellasics serege elől folyamatosan visszavonuló fővezér, Móga János nem tartotta a magyar sereget elég erősnek az ellenálláshoz. A szenvedélyes szópárbaj tüzében Móga még a fővezérségről is le akart mondani, és kardját indulatosan az Úr asztalára csapta. A templom falai között nagy volt a csatazaj, csak egy ember, Batthyány tudta lecsillapítani a kedélyeket. Bölcsességével, tekintélyé vel a széthúzó hadvezetést egységesítette. Fellépésére a haditanács kimondta, hogy a sereg támadni nem fog, de ha Jellasics támad, akkor elfogadja az ütközetet. Batthyány ekkor Székesfehérvárra siet, és a püspöki palotában székelő horvát bánt megkísérli vi sszavonulásra bírni. Jellasics elutasítja békejavaslatát, szeptember 29én megindítja csapatait. Támadása kudarccal végződik, a magyar sereg győzedelmeskedik. Március 15én, nemzeti ünnepünkön a pesti eseményekre és a nemzeti összefogásnak a pákozdi csatáh oz hasonlatos, példákat adó szabadságharcunkra emlékezünk. Az 1848as kormányt vezető Batthyányt soha nem az indulatok vezérelték, hanem a józan ész és a hazaszeretet irányította. A nemzet egységének és a megegyezésnek képviselete olyan dolog, amit jó voln a 16 évtizednyi távolból eltanulni tőle. Miért nem megy ez a nemzeti összefogás, a megegyezés manapság? Kin vagy min múlik? Lehet, hogy 159 éve könnyebb volt megegyezésre, közös akaratra jutni, mert volt egy közös ellenség, Jellasics? Biztos, hogy ma egymá sban kell keresnünk a legyőzendő ellenséget? Pedig van több leküzdendő, nemzeti összefogást sürgető közös gazdaságitársadalmi gondunk, megoldandó közös feladatunk. Az ország felelős vezetőinek kötelessége egy közös cselekvési programban való megegyezés és együttműködés az országért, mindannyiunk érdekében. Ezért mint a Magyar Köztársaság állampolgára, választott országgyűlési képviselője kérem és egyben felszólítom Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét, kérem és egyben felszólítom Gyurcsány Ferencet , a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, hogy munkájuk során teremtsék meg a törvények és az alkotmány betartásával a haza érdekében történő együttműködésük minden feltételét. Kérem és egyben felszólítom a parlamenti pártok vezetőit és az Országgyűlés képv iselőit, hogy egyéni hatalmi törekvéseiket tegyék félre, és teremtsük meg a megegyező, az erőszaktól és feszültségektől mentes Magyarországot. Első lépésként érjük el közös akarattal és közös cselekvéssel, hogy dicsőséges társadalmi, politikai változásokat hozó nemzeti ünnepünk évfordulóján az ünnephez méltóan, békésen, biztonságban emlékezhessen és ünnepelhessen az egész nemzet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Batthyány Lajosnak 159 éve a legfontosabb hazája érdeke volt. Mi mindannyian biztosan ezt tesszük ma is? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
