Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 13 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1041 bizony gyakran eszünkbe jutnak ezek a sorok. Miért is? Egy picit nézzük meg kö zelebbről, mi a helyzet ma vidéken a magyar vidéki polgárokkal. A polgároknak több mint a fele Magyarországon vidéken él. A rendszerváltás kapcsán talán ők szenvedték el a legtöbbet. A rendszerváltást követően talán őket érte a legnagyobb vagyonvesztés, ta lán ők kerültek a legkilátástalanabb helyzetekbe. A jövedelemhiány az, ami talán a leginkább sújtotta őket, és ha megnézzük, a munkanélküliség ugyanígy vidéken a legnagyobb. Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós tagállamként Magyarország esélyt kapott arra, hogy most a fejlesztési források felhasználásával élhető vidéket teremtsünk. A kérdés az, hogy milyen formában, milyen módon tudunk mi ezekkel az esélyekkel élni, milyen módon tudjuk a lehetőségeket kihasználni. A kérdés az, kik kapnak esélyt a fejlődésre . A kérdés az, hogy vidéken azok kapnake esélyt a fejlődésre, akik ott éltek eddig is, ott alapítottak családot, ott alakították ki a gazdaságukat, ott járatták gyerekeiket iskolába, ott fizették az adót, ott jártak templomba, ott vették igénybe a szolgál tatásokat. A kérdés az, lesze még lehetőségük arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat ott vegyék igénybe, ott tudnake maradni. Az Európai Unió valamennyi polgára számára azt a célt határozta meg, hogy az emberek lehetőleg maradjanak helyben. Az Európai Unió számára fontos, hogy élhető vidék legyen. Fontos, hogy egészséges vidék legyen, egészséges élelmiszert tudjunk előállítani. Nos, Magyarországon kapunke mi erre esélyt? Mi a helyzet ma? Kik kerülnek a bőség kosarának közelébe? Lesze joga a vidéki emberne k ott maradni? Ma, amikor a források felhasználásáról tárgyalunk, arról vitatkozunk éjszakákon át, hogy kik azok, akik helyzetbe kerülhetnek, el kell döntenünk, hogy a vidéken élő emberek kapnake helyben esélyt a fejlesztésekre, ők kapjáke meg a források nagyobbik részét, vagy a befektetői tőke kape prioritást. Most eldől, hogy lesze Magyarországon birtokrendezés. Eldől, akarjuke, hogy a vidéken élő emberek a saját földjeiken gazdálkodjanak, hozzásegítjüke őket, hogy még versenyképesebb birtokaik legy enek, vagy a még állami tulajdonban lévő másfél millió hektár földet alternatív földszerzés keretében - dolgozók nevére írva, majd velük megtermeltetve a föld értékét - befektetői társaságok szerezzék meg. Eldől, hogy biztosítunke esélyt, azonos jogot az ott élő embereknek a befektetőkkel szemben. Eldől, képesek vagyunke, képese Magyarország egy olyan keretet kialakítani, ahol a kicsi, a közepes és a nagy kényszerül arra, hogy egymást elfogadva az adott vidéki térségben egészséges struktúrát alakítson ki . Óriási a felelősség. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy élhető vidék iskola, posta, orvosi rendelő, szolgáltatások nélkül, a helyben lakó emberek hihetetlen szorgalma nélkül, összefogása nélkül nem teremthető meg. Meggyőződésem, hogy a mostani v iták során ezt kell hogy szem előtt tartsuk, és erre kérem minden kedves képviselőtársamat. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. Igen, megadom a szót Gőgös Zoltán álla mtitkár úrnak. Gőgös Zoltán államtitkár urat illeti a szó. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Képviselőtársaim! Képviselő úrnak a helyzetértékelésében nagyon sok minden van, amivel egyetértek. Egy kicsit én onnan kezdeném, hogy mi is vezetett oda, hogy most az a helyzet van, amikor tényleg sok új dolgot kell a vidékpolitikában megkezdenünk. Én ott kezdeném, hogy a rendszerváltáskor - mert azt mondta, hogy a ren dszerváltás legnagyobb vesztese volt a vidék, ebben egyetértünk - volt egy nagyonnagyon elhibázott kárpótlási törvény, ami mindenfajta kárpótlást föld alapon rendezett, hiszen a szatócsboltért is földet tudtak licitálni azok is, akiknek soha semmilyen köt öttségük vagy közük a földműveléshez nem volt. Ez egy alapvető zavart okozott, és a mai napig nem tudunk érdemben és határozottan váltani, hiszen nagyonnagyon sok szereplője van ennek a földbirtoknak, akiknek nagy része abban érdekelt, hogy minél nagyobb köztes
