Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 30 (26. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. július 24-ei ülésén elfogadott, egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény záróvitája és zárószavazása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
965 elvárásokat, amelyek egyrészt az alkotmányosságból, másrészt a köztársasági elnök úr észrevételeiből fakadnak. Az 1. pont megpróbál rendet teremteni a mentelmi jog kusza világában, hiszen nagyon sokan rendelkeznek az országgyűlési képviselőkön kívül is mentelmi joggal, ezt azonban a közvélemény gyakran nem érti. Másrészt voltak ellentmondásos szabályozások, többek között azt mondanám, szerencsére az Országgyűlés eddigi időszakaiban nem került erre sor, de az ombudsman esetében a mentelmi jog felfüggesztése bármilyen kis ügy miatt is a hivatás gyakorlásának a felfüggesztésével járt volna. Az Alkotmánybíróságnak a mentelmi jogi ügyei továbbra is az Alkotmánybíróságnál maradnak, az Alkotmánybíróság teljes ülésén döntene az alkotmánybírák mentelmi jogáról. Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei eddig is az Országgyűlés körében kerültek elbírálásra. Itt a legfőbb ügyész terjeszti majd nyilvánvalóan elő, az eddigi eljárási szabályok is így maradnak. És van egy kemény garan cia: az országgyűlési képviselők esetében a jelenlévők kétharmada szükséges a mentelmi jog felfüggesztéséhez; az Országgyűlés által választott közszereplőknél, ez vonatkozik az Állami Számvevőszékre, a legfőbb ügyészre, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökére, ezekben az esetekben az Országgyűlés egésze kétharmadának igen szavazata szükséges a mentelmi jog felfüggesztéséhez. Én azt gondolom, hogy mindenféleképpen indokolt, hogy ezek a szabályok átláthatók legyen ek, és egy törvényben kerüljenek szabályozásra, azzal, hogy természetesen az Országgyűlésnek ezzel még lesz majd a későbbiekben dolga, hiszen az eljárási szabályok is elég régiek. Salamon képviselőtársamnak abban igaza van, hogy az eljárási szabályokat is kell majd pontosítani. Én azonban ezt a pontot például, amit ő kifogásolt, úgy tudom értelmezni, hogy amennyiben alkotmányerejű törvény hatalmazza fel a köztársasági elnököt a bírák mentelmi ügyében való eljárásra, akkor ott nem hiszem, hogy a miniszteri e llenjegyzésre szükség lenne. Rendkívüli állapot esetén a Honvédelmi Tanács tagjait is megilleti a mentelmi jog, ebben az esetben a Honvédelmi Tanács saját belső szabályzata szerint dönt, itt szintén néhány ponton közreműködik a köztársasági elnök. Nagyon n agy viták vannak a közvéleményben is, a médiában is és a képviselők között is a mentelmi jognál a becsületsértés, rágalmazás, valamint a szabálysértés ügyében. Becsületsértés, rágalmazás esetén a parlamenti szólásszabadságot is kell biztosítani, tehát senk it nem lehet általa elmondott tényekért, véleményéért felelősségre vonni. Az Alkotmánybíróságnak volt egy állásfoglalása, miszerint a közszereplők sérelmére elkövetett becsületsértés, rágalmazásszerű eljárás csak akkor indítható, hogyha nyilvánvalóan a kép viselőnek tudomása volt arról, hogy az állításai nem állják meg a helyüket. Úgyhogy ez a szabály is, én azt gondolom, megérett a változtatásra, tehát a figyelmükbe ajánlom. A legtöbb vita a szabálysértések körül volt. Az országgyűlési képviselőkkel szemben a közlekedési vagy más szabálysértéseknél a rendőri szervek nem tudtak kellően határozottan eljárni. Egy ideig az országgyűlési képviselők is gyakran nem mondtak le a mentelmi jogukról a helyszínen, ezért nagy zavar keletkezett ezekben az ügyekben. A ment elmi bizottságnak az elmúlt ciklusban volt egy kísérlete: állást foglaltunk, hogy a képviselők vessék alá magukat az alkoholszondás eljárásnak, és ezt az ajánlást a bizottság elfogadta. De szükséges, hogy egyértelmű szabály legyen a törvényben is, hiszen i tt arról van szó, hogy ha valakit közlekedési szabálysértésért vagy másért az úton igazoltatnak, akkor a szabálysértési eljárásból következő intézkedéseket a rendőri szervek megtehessék. Ez nyilván nem jelenti a büntetőeljárási kényszerintézkedés lehetőség ét, hiszen azt csak a mentelmi jog felfüggesztése esetén lehet alkalmazni. (18.30)
