Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 25 (25. szám) - A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
850 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót tízperces időkeretben Schvarcz Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A törvényi szabályozás egyik fő célja, hogy kiszámíth ató, biztonságos és átlátható gyógyszerpiacot, gyógyszerpiaci körülményeket teremtsen a gyógyszerellátásban és a gyógyszerpiacon részt vevő valamennyi szereplő számára. A törvény aktualitását az adja, hogy ezen a területen évtizedes gondokat kell megoldani , olyan gondokat, amiket eddig nem sikerült megoldani. A törvény egyik célja, hogy ne csak a biztosító viselje a gyógyszerkassza felelősségét, hanem megosztásra kerüljön a felelősség a gyógyszergyártók, a forgalmazók, a gyógyszerfelírást végző orvosok, a b iztosítók és utoljára a betegek között. Az a célunk ezzel a törvényjavaslattal, hogy egy transzparens, kiszámítható eljárás jöjjön létre a befogadás és a gyógyszertámogatásból való kifogadás területén is, ne évről évre vagy akár több évre megkötött megálla podások legyenek, hanem stabil, előre átlátható, kiszámítható legyen úgy a forgalmazók, a gyártók és a biztosító számára. (14.10) Nagyon érzékeny pontja ennek a törvényjavaslatnak a befizetendő rabatt kérdése, amit a termelőknek kell fizetni a kasszába. A másik érzékeny pontja az orvoslátogatók tevékenységének szabályozása. Nem szeretném megismételni az itt elhangzott vitát, de mindenki tudja, hogy 2700 körüli orvoslátogató van ma Magyarországon, és 16 orvosra jut körülbelül egy orvoslátogató. Tehát ezt az arányt szeretnénk valamilyen módon helyreállítani, ezt szeretnénk javítani, mert kétségtelen, hogy a gyógyszerkassza az orvos tollában van, és általában a felíráskor száll el, ebben azért jelentős szerepet játszanak azok az orvoslátogatók, akik mindig az ú jabb és újabb készítmények felírására serkentik kollégáinkat. A másik a nagy forgalmú patikáknál fizetendő úgynevezett patikaszolidaritási díj kérdése. Ennek az a célja, hogy a kispatikákat rentábilissá tegyék, és ott is tudjanak patikát alapítani, ott is működjön patika, ahol különben nem élne meg a patikus a patikájából. Eddig úgynevezett vénykezelési kiegészítő díjat fizettünk ezeknek a patikáknak, ez is több milliárd forintot tett ki a költségvetésből, de mindenképpen ahhoz, hogy a lakosság ellátása meg nyugtató legyen, kell egy olyan anyagi segítség ezeknek a patikáknak, akik ott nyitnak patikát, ahol eddig nem volt. Érdekes módon azt mondták eddig képviselőtársaim, hogy nem egyeztettünk, és nem fogadjuk el a kamara javaslatait. Jelentem önöknek, hogy a kamara ezzel kapcsolatosan adott be egy módosító javaslatot, amely arról szól, hogy milyen szolidaritási díjat milyen forgalom után fizessenek a patikusok. Tehát elismerik azt, hogy szükség van erre, elismerik azt a mértéket, egy picit átszabják az általun k javasolt mértékeket, és a nagyobb forgalmú patikákra - teljesen helyesen - nagyobb szolidaritási díjat róna ki az ő javaslatuk. A patikaalapítás szabályozásával az a célunk, hogy több gyógyszertár legyen, és ennek korlátait három év után oldanánk fel. Te hát három évig csak azok a patikák kaphatnának működési engedélyt, amelyek valamilyen pluszszolgáltatást vállalnak fel, odatelepszenek, ahol nincs patika, illetve részt vesznek az ügyeleti ellátásban. Ugyanis tarthatatlan az, hogy ha sürgősségi betegellátó helyek vannak, központosított orvosi ügyeletek, akkor ehhez nem csatlakozik egy megnyugtató, megbízható gyógyszerellátás. Tehát csak a többletszolgáltatás az, ami itt a patikanyitásban szerepet játszik számunkra, és ezt nagyon komolyan szeretnénk betartan i. A jogszabálynak egyetlenegy része, ami szerintünk több kívánnivalót hagy maga után, ez az, amit Gógl Árpád képviselőtársam is mondott, hogy nem terjed ki a gyógyászatisegédeszközforgalmazásra, nem teremt ugyanitt olyan transzparens szabályokat, mint a gyógyszereknél.
